Munka és tőke viszonya kétségkívül feszült, de nem antagonisztikus. Ezt állítja Tallár Ferenc filozófus, aki Szalai Erzsébet a Mércén is megjelent írásához szól hozzá. De milyen ágensben rejlik a radikális, kritikai potenciál?
Mihez tudunk kezdeni Marx többértelmű tőkekategóriájával?
Milyen lesz az a korszak, amely a turbókapitalizmus, a neoliberális globalizáció és a populizmus évtizedei után következik – amelyben meg kell találnunk az irányt a magunk számára?
Az elmúlt húsz évben a szabadpiac, a fasizmus és az úgynevezett szabad sajtó együtt vezették keringőlépésekkel Indiát oda, ami már semmiféleképp nem nevezhető demokráciának.
A válságra újabb válsággal válaszolnának. Okkal.
Eva von Redecker filozófussal beszélgettünk a mai kapitalizmus jellemzőiről, arról a jelenségről, melyet a német gondolkodó fantombirtoklásként ír le, a klímapolitikáról, valamint arról, hogyan teremthetjük meg a kommunizmust. Nagyinterjúnk első részét olvashatjátok.
A dolgozók akcióinak gyakorisága két szélső esetben növekszik: amikor sokat javul a gazdaság helyzete, és amikor sokat romlik.
Ha erre számítanak már a vagyonosok is, mire számítsanak a vagyontalanok?
A NER az, ami gúzsba köti a Fideszt. A kétharmados többség birtokában sok mindent lehet, de magával a rendszerrel szembefordulni biztosan nem.
Amikor valaki a testének és a lelkének a megélhetésért való kiárusítására mond igent, az nem ünneplendő, hanem a közös szégyenünk.
