A jelenlegi terv mellett a tanárok jó része még a kormányzati előírások szerint sem lenne védett az újranyitásig
A tanárok félnek, jogosan. Ráadásul az ő beoltásukkal még közel sem lesz biztonságos az iskolába járás.
A tanárok félnek, jogosan. Ráadásul az ő beoltásukkal még közel sem lesz biztonságos az iskolába járás.
Hiába nyitná a miniszterelnök húsvét után az iskolákat, ha a tanítóknak és az intézményi dolgozóknak hosszú távon oltatlan populációval kell dolgoznia.
Korábban a Magyartanárok Egyesülete is hasonló kritikákat fogalmazott meg a 2023/24-es tanévtől bevezetendő érettségivel kapcsolatban.
Az is kiderült a PSZ és a 21 Kutatóközpont felméréséből hogy az oktatók nagyrésze magára lett hagyva a digitális világban.
Az egyetem új vezetése mindent megtett azért, hogy érvénytelenítse a blokád alatt folytatott oktatást.
Hiába kérték egyeztetésre az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, nem történt előrelépés, így nem kapott megnyugtató garanciákat az oktatói közösség a szenátus jogkörének visszaállítására és a rektori pályázat kiírására.
Legtöbben a hibrid oktatási rend mellett állnak és sokan érzik úgy, hogy nem kapták meg a védekezéshez szükséges felszerelést a PSZ friss kutatása szerint.
„Hétköznapi női hősöket” díjazna a koronajárvány idején tanúsított helytállásukért a Novák Katalin kezdeményezésére márciusban alapított Nők Magyarországért Klub.
„Egyenesen gyerek-, nyelv- és 21. század ellenesek” az új tankönyvek az egyik magyartanár szerint.
A miniszter bajban van a számokkal.