Mi nem volt ez a rendszer, és mi volt? A bal- és jobboldali megközelítések mellett sorra vesszük történelmi örökségét, valamint azt is körbejárjuk, hogyan gondolható tovább és hogy mi is az az újszocializmus.
A 95 milliós ország még a járványhelyzet legelején lezárta határait, tömeges tesztelést rendelt el és minden Covid-fertőzöttet kórházban különítettek el, és az állam költségén kezeltek. Eddig mindössze 35-en haltak meg, így az élet sem zökkent ki túlzottan a rendes kerékvágásból.
Hatalmas alakja volt az európai és a világtörténelemnek, ritka tehetség és egyedülállóan bátor, nagylelkű ember.
Semmi nem nagyobb ellensége a szocializmusnak, a kommunizmusnak, mint az önzés. Evvel, vagyis az ellentétével azonosítani a marxizmust nem egyéb, mint a jelenlegi kulturális hanyatlás tünete.
1956. október 23-án egy szocialista forradalom tört ki Budapesten, ez egyértelműen kiderül az akkor létrejött munkástanácsok történetéből. Nem csoda, hogy a nemzetközi antikapitalista mozgalomra is nagyon komoly hatással volt a magyar felkelés.
Az ötven évvel ezelőtti és mai elégedetlenek listája pontos, ám továbbra is kérdés, hogy ezeknek a csoportoknak a közös akciója – ha a saját „érdekeikből” indulnak ki – szíven találja-e a kapitalizmust.
A szocialista – mindenekelőtt a marxista – baloldal tragédiája igen régi, és a lényege elég világos.
Ahhoz, hogy a szociáldemokrácia fel tudja venni a neoliberalizmussal a harcot, kitartó kampányt kell folytatni egy gyökeresen eltérő technológiai infrastruktúráért, elhagyva a szabályozás melletti felszólalások jelentette kényelmi zónát.
Kibékítette és egyben tartotta az etnikai konfliktusok által nyomorított Balkánt, de eközben rendszeresen elvetette új társadalmi konfliktusainak magvait is. Mindennek hatása még halála után 40 évvel is eleven.
Május elseje alkalmából szétnéztünk a Fortepanon, és kiválasztottuk kedvenc majálisos képeinket az 1950-es évektől a rendszerváltásig.