Constantin Iordachi történészt a román szélsőjobb második világháborús és népirtó politikákban betöltött szerepéről, a magyar-román viszony feszültségeiről és a megbékélés folyamatáról, valamint a kortárs emlékezetről kérdeztük.
A neoliberalizmus előretörése nem egy spontán, öngerjesztő folyamat eredménye volt Kelet-Európában, hanem jelentős részben az EU ezirányú törekvéseinek eredménye.
A koalíciós kormányba bekerült az RMDSZ, Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes lett.
A szegénység, a COVID-válság katasztrofális kezelése és a tény, hogy az ortodox egyháznak nagy befolyása van a társadalom és a politika életére: mindezek és még számos tényező vezetett a szélsőjobb előretöréséhez.
A minap lezajlott romániai parlamenti választásoknak két látványos, látszólag meglepő eredménye volt. Az egyik a román szélsőjobboldal előretörése, a másik a nagyon alacsony választói részvétel.
Agresszíven magyarellenes, járványtagadó szélsőjobboldali párt is bejuthat a román parlamentbe a tegnapi választások eredményeképp.
A magyarok ellen is gyakran uszító Románok Egyesüléséért Szövetség alig egy év alatt küzdötte be magát a parlamentbe vélhetően.
A választási matematika nem az RMDSZ-nek kedvez, nincs feltétlenül szükség a jelenlétére ahhoz, hogy stabil kormánykoalíció szülessen – ha az előrejelzések beigazolódnak.
A kieső bér háromnegyedét támogatja az állam, ha a munkáltató megtartja a munkást.
Az áldozatok mind koronavírusos, lélegeztetőgépre kapcsolt betegek voltak.