Ahogy arról júliusban beszámoltunk, Romániában, Kolozsváron a város vezetése jelenleg is borzasztó körülmények között lakó roma családokat lakoltatott volna ki az úgynevezett moduláris házakból Pataréten, anélkül, hogy lakhatási alternatívát kínálna nekik, pedig eleve a városi hatóságok idézték elő áldatlan lakhatási helyzetüket. Egy család kilakoltatását júliusban végül elhalasztotta az érintettek életkörülményeire hivatkozva, ám a kolozsvári városvezetés általi kilakoltatás-sorozat folytatódik, számol be róla a Szociális Lakhatást Most! sajtóközleménye.
A Patarét (Pata Rât) melletti Európa legnagyobb, szeméthez kötődő szegregátuma, de most több családot még az ottani lakhatás lehetőségétől is megfosztanának a városi hatóságok. A Mérce korábban már beszámolt a szegregátumok lakóinak helyzetéről.
Szeptember 1-jén, a Stephenson utca 15-ben lakó hét család értesítést kapott a végrehajtótól, hogy szeptember 3-ai határidővel házuk lebontásáról. Ha végrehajtják a bontást, két család (11 ember, köztük öt gyermek) biztosan fedél nélkül marad, a maradék családok pedig továbbra is túlzsúfolt lakásokban fog élni. A Szociális Lakhatást Most!, helyi lakhatási jogvédő szervezet több állami hatósághoz is fellebbezést nyújtott be az ügyben, valamint emberi jogokkal, roma jogokkal, illetve lakhatási jogokkal foglalkozó nemzetközi szervezetek is megkerestek az ügyben.
Arra kérték őket, hogy lépjenek fel az Emil Boc jobboldali román politikus vezette kolozsvári városvezetés döntésével szemben: Kérjék arra a polgármestert, hogy halassza el a bontást, mindaddig, amíg alternatív lakhatási megoldásokat nem találnak annak a 7 családnak, akik a bontás miatt hajléktalanná válnának.
Szerintük az az érv, hogy nem az épületek kiürítéséről, hanem csak bontásról van szó, nem állja meg a helyét, hiszen a lebontani készült épületek nem üresek, számos kiszolgáltatott csoporthoz tartozó lakó él benne, köztük nők és gyermekek, valamint fogyatékossággal élők. A jogvédők azt is megjegyezték fellebbezésükben, hogy a polgármesteri hivatal az érintetteknek nem kínált semmilyen alternatívát bontás vagy kiürítés esetén, így nem teljesítette a településekről szóló módosított várostervezési törvényben foglalt kötelezettségeit. Úgy vélik a városvezetés ezzel bebizonyította, hogy nem teljesíti a kisebbségi és megkülönböztetett csoportok felé irányuló kötelezettségeit és nemérdekli, ha azok fedél nélkül maradnak.
A jogvédők erről szóló Facebook posztja itt érhető el:
