Bukarestbe is megérkezett a posztszocialista régió többi országában jellemző tendencia: a balközépnek mondott utódpárt zuhanásnak indult. Visszafordítható-e a mélyrepülés?
A második helyen a szocdemek jelöltje tűnik befutónak, a győztes viszont a korrupció ellen küzdő eddigi államfő.
Bár a győztes kiléte nem kétséges, mégis nagy téttel bír a vasárnapi romániai elnökválasztás, amely közvetetten kihatással lesz a román politika következő éveire is.
Románia november 10-én tartja az elnökválasztások első fordulóját.
Ludovic Orbant kérte fel kormányalakításra Klaus Iohannis román államfő.
Az elnöknek most 45 nap áll rendelkezésére, hogy új kormánytöbbséget faragjon maga mögé: kérdés, hogy ez sikerül-e neki.
Az elkövetkező napok és hetek fogják eldönteni, hogy három évtized alatt mennyit és milyen irányba változott a romániai társadalom, annak többségi és kisebbségi szegmensei egyaránt.
Hasonló eszközhöz folyamodnak, mint amit a Néppárt használt a Fidesszel szemben: az EP-választásig kartávolságot tartanak.
Több megyei alapszervezet és Bukarest főpolgármestere is leváltaná Liviu Dragneát a kormánypárt éléről, ha az nem változtat vezetési stílusán.
Rudy Giuliani elismerte, hogy bár a saját nevével szignózta, valójában a Freeh Group International Solutions nevű nemzetközi tanácsadócég megbízásából gázolt bele térdig a román belpolitikába.
