Oroszország ukrajnai háborúja megmutatta, hogy korunk meghatározó politikai törésvonalai alapvetően hamisak.
Hogyan jön létre a nép? Mit kezdjünk az osztállyal? Mi a proletariátus? Judith Butler filozófus ezekre a kérdésekre keresi a választ, miközben Ernesto Laclaura, a tudósra és a beszélgetőtársra emlékezik.
Kevés fogalmat temetettek el gyakrabban, mint a neoliberalizmust. Ennek ellenére rendre feltámad. Aldo Madariaga díjnyertes könyve, a Neoliberal Resilience megmutatja, hogyan él túl a neoliberalizmus.
Míg az Orbán-rezsim a megosztottságot használta ki a politikája meghatározása során, addig Karácsony a közös sérelmekre építené fel üzenetét.
A helyszínen beszédet mondó aktivisták arra figyelmeztettek, hogy Orbán látogatása a brit kormány rasszista populizmus felé fordulását jelzi.
A nyugati járványvédekezés hiányosságának okait a képviseletiség válságában érdemes keresni.
A neoliberalizmus szilárd és kiüresedett környezete létrehozta a neki megfelelő baloldali választ is – ez a saját történeti múltját félreismerő, az osztályharcot identitások elismerésére cserélő baloldali populizmus. A kritikán túl azonban fontos felismerni, mi teszi egyre többek számára vonzóvá.
A törésvonal az elit és a nép között található, ahogyan ez a populizmusban megjelenik: a „lemegyünk a nép közé” olyan átlátszóan Audiból-kiszállós, hogy már elviselhetetlen.
A pártoknak a szélsőjobboldallal szembeni önmeghatározás helyett alternatív álláspontokat kell kialakítaniuk, vagy újjá kell éleszteniük saját hagyományos álláspontjaikat, mint az igazságosság, demokrácia és a szolidaritás.
Gabbard jelöltsége az amerikai Demokrata Párt előválasztásán azt jelenti, hogy az Egyesült Államokban egy új, baloldali politikai irányzat van megszületőben.