Mi vár a menekülő gyerekekre, anyákra és nőkre? Mi lesz azokkal, akik maradnak?
Hogyan tudunk segíteni az otthonukat elhagyni kényszerülőknek?
Hogyan tudunk segíteni az otthonukat elhagyni kényszerülőknek?
Kezdetnek nem lenne rossz, ha például a totálisan értelmetlen „gyermekvédelmi” népszavazás helyett a kormány inkább arra koncentrálna, hogy a gyerekekre jelenleg nagy veszélyt jelentő visszaélések, zaklatások és erőszak-elkövetés kockázatát csökkentse.
A Segítők Hálózata azoknak a nőknek és lányoknak fog támogatást nyújtani, akik erőszak vagy zaklatás áldozatai voltak.
Pedig az iskolába csak azok mehetnek be, akiknek a minisztérium megengedi, ezt viszont a diákok sínylik meg.
Magyarországon több mint 1 millió 124 ezer magyar nő ellen követtek el 15 éves kora óta fizikai és/vagy szexuális erőszakot.
Minden bántalmazottat arra buzdítanak, írja meg a miniszternek a történetét, hátha attól jobb belátásra tér.
Nem egyszer pánikgomb segítségével tudott csak megmenekülni volt barátjától a győri nő. Az ügyészség öt bűncselekménnyel vádolja az erőszakoskodó férfit.
„Nem része a tananyagnak a korszerű párkapcsolati vagy a szexuális nevelés, de a legtöbb lány nem csak az iskolákban, sehol nem hall ezekről a dolgokról”.
A dunakeszihez hasonló esetek nem esetlegesek és véletlenszerűek: a hozzátartozó sérelmére elkövetett emberöléseket általában évekig tartó bántalmazó magatartás előzi meg, így az erőszakos viselkedés felismerésével, a kockázatok felmérésével, és a megfelelő fellépéssel a gyilkosságok megelőzhetők lennének.
A nők elleni erőszakkal foglalkozó szakemberek szerint szigorúbban kéne vizsgálni, ki kaphat kapcsolattartási jogot, és nem csak akkor kéne megvonni a láthatást az apától, ha gyermekbántalmazás gyanúja áll fent, hanem akkor is, ha a férfi nőbántalmazó, mivel az utóbbi gyakran maga után vonja az előbbit.