A kiegyezésről alkotott képeink – avagy hogyan látta az alkut/megegyezést Kossuth Lajos, Deák Ferenc és Bibó István? Minek van kitüntetett helye az emlékezetben: a forradalmi eseményeknek vagy a békés fejlődés korszakának? És mik azok a „monarchikumok”?
Károlyiéknak két lehetőségük volt: aktív honvédelemre való berendezkedés az ellenséges hadseregekkel szemben, avagy az ország számára egy minél előbb elérendő, elismert nemzetközi jogi státusz kivívása. Az utóbbit választották.
A mai magyar külpolitika az európai békerend ellensége, szövetségeseinek antidemokratikusnak, antiliberálisnak, antiszociálisnak kell lenniük. Sőt, Orbán – aggasztó módon – a diktatúrákat és az autokráciákat preferálja.
1867. december 21-én jött létre a Habsburg-monarchiában a jogállam, de a magyar nyelvű sajtóban nincs nyoma. A szabadelvű-alkotmányos jogállamot nemcsak fölszámolták a köztársasági jellegétől is megfosztott Magyarországon, hanem el is felejtették.