A Károlyi-kormány és a második magyar honfoglalás
Miért volt ennyire életbevágó a földkérdés és miért maradt megoldatlan a Károlyi-kormány törekvéseinek dacára?
Miért volt ennyire életbevágó a földkérdés és miért maradt megoldatlan a Károlyi-kormány törekvéseinek dacára?
Száz éve zajlott a lánchídi csata.
A forradalom Ady forradalma volt. Benne jelenik meg egész bonyolultságában és komor fényében, a maga baljós előérzeteivel és bosszúvágyával. Az ő utódai vagyunk, jóban és rosszban. Hogy mire megyünk vele, majd meglátjuk.
Károlyiéknak két lehetőségük volt: aktív honvédelemre való berendezkedés az ellenséges hadseregekkel szemben, avagy az ország számára egy minél előbb elérendő, elismert nemzetközi jogi státusz kivívása. Az utóbbit választották.
Ki mondta először, hogy NEM NEM SOHA? Kommunizálni akarták-e Zsófit? Azonosult-e Ady a forradalommal? Kérdések és válaszok 1918-1919-ről.
„túl kevés jutott nekünk belőlük, ezekből a maszatos forradalmakból itt, hát ismerjük meg őket, tanuljunk belőlük, legyünk büszkék rájuk, patkánytársaim, véreim, proletárok, megalázottak és megszomorítottak, mert hát úgyis olyan kevés dolog van, amit meghagytak nekünk, amire valóban büszkék lehetünk.”
Április 8-ának egyetlen kérdése van. Nem az, hogy a Fidesz egyben tartotta-e kétmilliós táborát és nem is az, hogy az ellenzéki pártok megegyeztek-e vagy sem. Hanem az, hogy elegendő ember kinyilvánítja-e: elég volt ebből, legyen valami más.
Ady valóban megtagadta-e a Tormay Cécile által „patkánylázadásnak” nevezett őszirózsás forradalmat?