Az érthetően türelmetlen finn külpolitika ügyes trükkökkel látszik elérni, hogy ne egyedül kelljen szembenéznie esetlegesen Moszkvával északon.
Mindkét oldalon szálltak be külföldiek a harcokba. De kik lehetnek ők, és milyen történelmi előzményei vannak a háborúban való önkéntes katonák részvételének?
A passzív-agresszív nyilatkozatok után a Kreml oda ütne, ahol igazán fáj Európának.
Mi köti össze az 1990-es évek délszláv háborúit a kortárs orosz agresszióval, és mi választja el a két esetet egymástól?
Eközben Bucsában az ENSZ is rögzítette civilek meggyilkolását, körvonalazódik a háború miatti gazdasági válság, Magyarországon pedig kirívóan kevés ukrán menekült akar maradni.
Az Azovsztál művek védői továbbra is tartják magukat, de már nem sokáig bírják.
A baloldalnak mindenütt az azonnali béketárgyalásokat kell követelnie, miközben minden erővel a háború ukrán áldozatainak a megmentésén kell fáradoznia.
Az államnak nem tetsző cikket közöltek.
Jönnek a sötét, rendszerváltás utáni napok?
Az orosz hadsereg átcsoportosítja erőit, keleti irányból várhatók újabb támadások.