Antifasizmus ma
A fasizmus nem a válság oka, hanem a válság jele – előbb-utóbb erről a mélyebben fekvő okról is beszélnünk kell.
A fasizmus nem a válság oka, hanem a válság jele – előbb-utóbb erről a mélyebben fekvő okról is beszélnünk kell.
Újratemették Missak és Mélinée Manouchiant, a náci megszállás elleni franciaországi küzdelem legjelesebbjeit. Ez meghatározó esemény akkor, amikor a szélsőjobboldal hatalomra kerülése ismét fenyegető eshetőség.
Tavaly is trükközve próbálták megszervezni és tartottak megemlékezést a nyilas és náci csapatokról a budai hegyekben.
Elfogadhatatlannak tartják, hogy a miniszterelnök a magyar nép jövőjét „ilyen tudományosan tarthatatlan tannal és veszélyes ideológiával kapcsolja össze.”
Amikor népirtásra gondolunk, természetes, hogy gyászoljuk az áldozatokat. (…) Ám a jelenséget csak úgy lehet teljességében megérteni, ha azt az elkövetők nézőpontjából is vizsgáljuk.
A TASZ képviselte az aktivistát a bíróságon.
A „becsület napi” megemlékezésekhez számos hasonlót rendeznek évről évre a 2. világháborúban a nácikkal szövetséges országokban. Ezek közül mutatunk be néhányat.
Tüntetés és ellentüntetés zajlott a város SNP terén egyszerre, a nagy rendőri jelenlét sem tudta megakadályozni az atrocitásokat.
Átfogóan elemzik az 1944-45-ös hadihelyzetet is.
Azzal, hogy a média nem ad hírt a szélsőjobb szervezkedéséről, valójában az ellene való társadalmi reakciót is ellehetetleníti – ami Budapest ostromának 75. évfordulója kapcsán szégyen.