Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A rendőrség Ungváry Krisztiánt idézve tiltott be Becsület Napja megemlékezéseket Budapesten

Egy hét múlva, február 8-án, szombaton tartják Budapesten az európai nácik egyik legfontosabb nemzetközi találkozóját, a Becsület Napját, melyen a kontinens valamennyi szegletéből ideérkező szélsőjobboldali társaságok emlékeznek meg a budapesti kitörésről.

Idén a rendőrség a rendezvényt betiltotta, ráadásul kétszer is, ami előrevetíti, hogy Budapest közigazgatási határain belül sehol sem fogják engedélyezni hasonló rendezvény megtartását.

Egyik alkalommal december 13-án próbáltak bejelenteni a Clark Ádám tér-Kapisztrán tér útvonalra egy vonulást a szélsőjobboldali megemlékezés alkalmából, a második próbálkozásképp pedig Papp Tibor Károly a Kapisztrán térre, mindkettőt jövő szombatra.

A rendőrség mindkét esetben megállapította, hogy a rendezvényen a második világháborús kitörésről szándékoznak megemlékezni a résztvevők, és hogy ennek apropóján számítani lehet szélsőséges nézeteket valló csoportok részvételére, és a beszédek, zenék, meg általánosságban a rendezvény alkalmas másokban félelemkeltésre, riadalom okozására.

Pappék már tavaly sem tarthattak közterületi megemlékezést, így akkor a Zsófia főhercegné nevű rendezvényhajón voltak kénytelenek titokban randevút adni egymásnak a több nemzetből kikerülő szélsőjobboldali megemlékezők. Az eseményről és a hajó Fidesz-közeli tulajdonosi hátteréről helyszíni riportban számoltunk be.

Az eseményt a rendőrség határozata is említi, közölve Papp hajón elmondott beszédét, melyben a német és magyar nép testvériségéről és Budapest erőd hős védőiről beszél, és nem hagyja ki a lehetőséget a fehér faj és a fehér Európa éltetésére, melyet véleménye szerint kötelessége neki és testvéreinek megvédeni a „cionista ármány” által rájuk szabadított sötét áradattól. Ez vélhetően arra a népszerű szélsőjobboldali összeesküvés-elméletre utal, hogy a zsidó háttérhatalom a menekülteket használja a fehér faj elpusztítására, és nem is olyan mélyen elrejtve a kormánypárti Echo TV egy-egy műsorában is felmerül abban a formában, hogy Soros-hálózatok szervezik a bevándorlást, ami a fehér, keresztény Európa vesztét fogja okozni.

A hatóságot ezek fényében nem hatotta meg, hogy Papp szerint voltaképpen a halottak előtt kívánják leróni tiszteletüket, a hősökre és az elesettekre kívánnak emlékezni.

Külön érdekesség, hogy a tiltó határozatban a rendőrség a Kibic Magazin szemléjén keresztül hivatkozik Ungváry Krisztián 24.hu-n megjelent írására, melyben a köztévé nácikat mosdató műsorára reagált.

Ebben a történész kifejti, hogy a Várban rekedt német katonákat és magyar társaikat nehéz lenne Európát védő hősként látni, tekintve, hogy akkor legfeljebb a náci birodalom maradványait védték.

A határozatban részletesen taglalják az 1944-45-ös hadihelyzetet, összefüggéseiben vizsgálva az ardenneki offenzíva kifulladását, Budapest erőddé nyilvánítását, valamint a szövetségesek, azon belül is a szovjet Vörös Hadsereg SS-katonák felé tanúsított bánásmódját, miszerint széles körben ismert kegyetlenkedéseik és háborús bűneik miatt kivégezték őket (vonatkozó részek a dokumentum 4-5. oldalain).

A szintén a kitörésre emlékező Kitörés Túrát azonban továbbra sem tiltották be a hatóságok, sőt a teljesítménytúra-szövetség elismeri hivatalos túraként, holott a résztvevők ruházatából, az útvonalból és az időpontból egyértelműen kiderül, hogy a náci szimpatizánsok programsorozatához tartozik.

A második világháború végéhez közeledve Adolf Hitler erőddé nyilvánította Budapestet, ezzel a front gyors átvonulása helyett hónapokig tartó ostromra ítélve a várost és lakosságát, mely csak romokat, szenvedést, nélkülözést és kínt hagyott maga után. Miután a Vörös Hadsereg decemberben körülzárta a fővárost, a nácik és csatlósaik, a nyilasok, valamint a magyar hadsereg egyes részei elkeseredetten védték, ezzel mindössze a háború elhúzását szolgálva, miközben Budapest lakosai közül azok is első kézből tapasztalhatták meg a háború borzalmait, akiket nem zártak gettóba. Utóbbiak közül pedig sokan a kitörők elvbarátai miatt haltak meg.

1945. február 11-én, amikor a helyzet már tarthatatlan volt, és kifogytak minden tartalékból, a Várban rekedt több tízezer katona megkísérelte a kitörést. Az eleve reménytelen vállalkozásban, melyet egyébként a führerük határozott parancsa ellenében kíséreltek meg, csaknem valamennyien odavesztek, mindössze néhány százan jutottak el még a náci birodalom fennhatósága alatt álló területekre.

Erre emlékeznek évente a Budapestre látogató szélsőjobboldali csoportosulások. Ahogy általában, idén is lesz antifasiszta tiltakozás.

Olvass tovább!