Először mutattak a nagy amerikai techcégek dolgozói igazi kollektív kiállást azokért az értékekért, amelyeket cégeik annak idején hangzatos küldetésnyilatkozataikban rögzítettek, de azóta egyre kevésbé tisztelnek.
A Hősök teréről a Kossuth térre vonulnak majd.
Ideje feltenni a kérdést: ki mit ért szolidaritás alatt?
A május óta tartó országos sztrájkokból viszont úgy tűnik, a kínai munkások módot találtak önmaguk megszervezésére, méghozzá úgy, hogy az egyre szigorodó internetes cenzúrát és állami ellenőrzést mindeközben képesek voltak kicselezni.
Mert ők a modern társadalom magja és alapja.
Sok alkalmazott kénytelen a megengedettnél több túlórát vállalni a túlélés érdekében.
A kafetériarendszer fenntartását követelik a dolgozók.
A bürokráciacsökkentés újabb hullámában nincs több szó továbbképzésről, csak elbocsátásról és nyugdíjazásról.
Napi 300 forintnak megfelelő, 27 dolláros havi alapfizetésért dolgoznak a munkások 2014 után alapított nagy etióp ipari parkok ruhagyáraiban.
A kaliforniai Disneyland vidámpark dolgozói minimálbérének emelése a legújabb terep, ahol a dolgozókért kiálló amerikai baloldal megütközhet a nagyvállalati önérdekkel.