A magyar történelem legérdekesebb mellékutcái
A Népszínház utca környékén született a munkásmozgalom, itt szerkesztették a Népszavát és itt csaptak össze ’18-ban a kommunisták és a szocdemek.
A Népszínház utca környékén született a munkásmozgalom, itt szerkesztették a Népszavát és itt csaptak össze ’18-ban a kommunisták és a szocdemek.
A galileisták egy új Magyarország megvalósításán dolgoztak, amely nemcsak az elitnek, de a hétköznapi munkásoknak és földművelőknek is biztosítja az emberhez méltó életet.
Azt is próbálják a kiszivárgott anyagban elmagyarázni, hogyan lehet megakadályozni a szakszervezet-alakítást.
Az olasz diákforradalmárok szerint az egyetem legkevésbé volt az emancipáció útja, a munkásosztályt pedig nem megismerni kívánták, mint Franciaországban valamiféle mitikus képződményt, hanem a lehető legjobban ismerték, mint tömegmunkást a mindennapjaikból, a teoretikus leírását pedig az operaismóból.
Válasz Kapelner Zsoltnak.
Az olasz ’68 egy kemény és erőszakos, feszült, sok tekintetben véres korszak, de egyben játékos, intelligens, szenvedélyes és persze érzelmekkel teli időszak is.
A „szólásszabadságra” hivatkozva innentől csak a tagságtól gyűjthetnek pénzt a szakszervezetek, pedig mindenkit képviselnek. Kennedy bíró visszavonulása tovább súlyosbíthatja a helyzetet.
1912-ben ezen a napon százezres munkástömeg követelt egy demokratikusabb Magyarországot. A hatalom erőszakkal válaszolt.
Új pártok alapítása bevett dolog, ám adódik a kérdés: van társadalmi bázisa a pártnak, elég-e a reklámfelületek szavatolta médianyilvánosság? A magyarországi szociáldemokrácia példája azt mutatja, hogy a lassú mozgalmi és kulturális építkezés kedvezőtlen politikai környezetben sokat segít.
Parlamenti többség nélkül kormányozni próbáló kabinet, egymást eláruló politikusok, kompromisszumra képtelen pártok, letartóztatott radikálisok – Magyarország ilyen politikai helyzettel vágott neki az I. világháború utolsó évének.