Tömegesen kerültek a mai napon utcára menekültek, miután a kormány július elején módosította ellátásuk rendszerét.
Újabb rendelettel könnyítették a külföldi dolgozók behozatalát a gyáróriásokba, de a lakhatásuk, munkakörülményeik és jogaik terén még mindig rengeteg a megoldatlan kérdés.
Az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynöksége nem kívánja, hogy az uniós joggal ellentétes gyakorlat részese legyen. Magyarország illegálisan időseket, gyerekeket, potenciális menedékkérőket toloncol vissza Szerbiába.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint a mai ítélet remélhetőleg véget vet a magyar menekültügy egyik legszégyenteljesebb gyakorlatának.
A tranzitzónák felszámolása után is maradt rengeteg olyan szabály és gyakorlat, amely konfliktusban állhat az uniós joggal.
A jogszerűen menedéket kérők totális kizárásával Magyarország nem csak felrúgja mindenféle nemzetközi és belföldi kötelezettségeit, hanem újabbat rúg a nemzetközi szolidaritás elvébe.
A magyar döntéshozók tárt karokkal várják a turistákat, sőt még azt is bevállalják, hogy a főváros központja élhetetlenné váljon, a sok AirBnb pedig évről évre újrabb rekordmagasságokba röpítse a budapestiek lakhatási költségeit, eközben szintén a kormány saját döntése, hogy a menekülteket a lehető legembertelenebb körülmények között tartja.
Eredetileg művészeti akciónak indult, de 2014 óta több mint 37 000 ember életét mentette meg a Sea-Watch német szervezet, amelynek egyik önkéntese, Carola Rackete nevét néhány nap alatt egész Európában megismerték. Interjú.
Egy hatalom természetét semmi sem írja le olyan pontosan, mint ahogy a neki kiszolgáltatott emberekkel bánik.
Egyelőre magyar típusú tranzitzónák nem lesznek.