Ma még döntően az ember gyújtja fel az erdőt és a növényzetet Magyarországon, a jövőben a klímaváltozás is besegíthet
A magyarországi tüzekhez egyre nagyobb területen, egyre hosszabb ideig kedvezőek a feltételek.
A magyarországi tüzekhez egyre nagyobb területen, egyre hosszabb ideig kedvezőek a feltételek.
Tudunk és kell is védekeznünk.
Megjelentek a mikroműanyagok a mezőgazdaságban is.
Március 11-én, az M1-es autópályán történt tömegbaleset egyik okozója a talajerózió mellett az extrém szeles időjárás volt, megvilágítva, hogy a klímaváltozás miatt felerősödő és összekapcsolódó szélsőséges események életveszélyes kockázatokat is jelentenek.
A városi növényzet arányának növelése és a meglévő zöldterületek helyreállítása szükséges és jó, azonban az átgondolatlan zöldítés dzsentrifikációs folyamatokat eredményezhet.
Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban folyamatosan növekszik a klímaperek száma – és itthon is adottak a keretek egy klímaper elindításához.
A növényi italok minden környezeti mutatóban (víz- és földhasználat, üvegházgáz kibocsátások) jobban teljesítenek, mint a tehéntej, azonban ez nem jelenti azt, hogy teljesen mentesek lennének a környezeti terheléstől.
A fenntartható energiaátmenet régóta veszélyben van, és a tűzifarendelet nem segít ezen a helyzeten.
A fejlett gazdaságok egyszerűen kiszervezték szennyező tevékenységeiket a szegényebb, fejlődő országokba.
Sok országban stabilan 40 fok feletti értéket mutat a hőmérő és az erdőtüzek miatt tízezrek váltak „klímamenekültekké”.