Elsősorban nem a magasabb jövedelmük miatt kevésbé spóroló, kényelmük, komfortérzetük érdekében ingatlanjaikat túlfűtőket, hanem sokkal inkább az energiapazarló épületekben (jellemzően 1990 előtt épült családi házakban) élőket, az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat érintette a kormány által 2022-ben bejelentett rezsicsökkentés csökkentése – vagyis a fogyasztói gázárak befagyasztásának részleges feloldása. Ezek a házak jellemzően energetikailag elavultak, ezért magas a fogyasztásuk, ami csak nagyon drágán csökkenthető valamilyen energiahatékonysági fejlesztéssel, így aki tehette, inkább váltogatta a gázos és a tűzifás fűtést.
Bár elsősorban nem a legszegényebbeket érintette leginkább a gázár emelkedése, összességében még több fa és szemét végezte tüzelőként, ami a levegő minőségét semmiképp sem befolyásolta pozitívan.
Kijelenthető, hogy inkább spórolásra sikerült kényszeríteni, mintsem energiahatékonysági fejlesztésekre ösztönözni a lakosságot, a legszegényebbekről pedig teljesen megfeledkezett a kormány
– derült ki a Másfélfokon megjelent elemzésből.
A kormány 2022 nyarán az emelkedő nagykereskedelmi energiaárak hatására szüntette meg részlegesen a rezsicsökkentés során befagyasztott végfelhasználói gázárakat, és a fogyasztás mértékétől függő árazási rendszert vezetett be. Ennek lényege, hogy a kormány által megszabott küszöbérték (1729 köbméter éves gázfogyasztás) alatt fogyasztó háztartások számára nem változott a gázár, a küszöbérték fölött viszont minden elfogyasztott köbméter után körülbelül 8-szoros áremelkedéssel szembesültek a fogyasztók.
A Társadalomkutatási Intézet (TÁRKI) és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kutatási eredményeire alapozó elemzés szerint már 2022-ben látszott, hogy a lakosságot érzékenyen érintheti a gázáremelés, hiszen a magyar lakosság 91%-a használ gázt, jellemzően fűtésre, főzésre, vagy vízmelegítésre. A gázzal fűtő háztartások aránya 2022-ben a felmérés alapján 61% volt, jelentős részük elsődlegesen is gázzal fűt. A REKK becslése alapján ezen háztartások nagyjából kétharmada esett a küszöbérték alá, míg egyharmada fölé.
„Bár ezen arányok igen magasnak tűnnek, fontos kiemelni, hogy a gázzal fűtő háztartások jelentős része rendelkezik más fűtési móddal, mely jellemzően villamos energia vagy tűzifa. A két másodlagos fűtési mód azonban jelentősen eltér egymástól. Míg a villamos energia és a gáz jellemzően inkább kiegészítő viszonyban vannak, addig az arra képes fogyasztók a tűzifát és gázt azok árának függvényében gyakran helyettesítő energiaforrásként használják. A tűzifa – földgáz váltás nem állandó, az árarányok függvényében oda-vissza váltanak a háztartások, ha technikailag megtehetik” – írják.
Becslések alapján a 2022-es télen a lakossági gázfogyasztás nagyjából harmadával csökkenhetett a meleg télnek, a tűzifára való átállásnak és a fogyasztói gázspórolásnak köszönhetően. A legszegényebb háztartások kevésbé voltak érintettek a gázáremelkedés hatásai által, ugyanis ők jóval nagyobb arányban fűtenek fával, mint a közepes vagy jó jövedelmi helyzetűek.
Ez nem jelenti azt, hogy ezeknek a háztartásoknak ne lennének energetikai problémáik, hiszen a fával fűtött házak jellemzően nagy alapterületűek és nagyon rosszul szigeteltek.
„A kérdőív megmutatta, hogy míg a gázzal fűtők esetén a válaszadók több mint 90%-a még a magasabb gázárak mellett is azt tervezte, hogy kifűti az ingatlanját, addig a fatüzelésű épületek 20%-át nem tervezték kifűteni. Ez erőteljes indikáció, hogy ezen energiahordozó használata gyakran nagyon erős összefüggésben van az energiaszegénységgel.”
Ezekben a háztartásokban (kb. 720 ezerben) gyakran fa helyett szemét is kerül a kályhába, ami amellett, hogy nagyon rosszul fűt, a levegőt is durván szennyezi. A REKK kutatásából az is kiderült, hogy a tűzifa felhasználása is aggályos környezetvédelmi szempontból, mivel sok esetben rossz hatásfokú kazánokban égetik el, valamint sok esetben nedves fából lesz tüzelő.
Az elemzés szerzői szerint látható, hogy a magyar lakossági fűtési szektor nem tekinthető egységesnek, a különböző szegmensek különböző megoldásokat igényelnek, amelyeket a kormány nem segít elő. A legkevesebb jövedelemmel rendelkező tűzifával (és szeméttel) fűtő háztartások esetén elkerülhetetlen a szociális segítség, „mert energiapolitika eszközökkel az ő helyzetük nehezen javítható.” Ezért olyan célzott programokra van szükség a szektorban (gázfelhasználók esetében pl. államilag támogatott épület- és fűtéskorszerűsítési fejlesztésekre), melyek a szociális helyzetet is figyelembe veszik, valamint a beruházásokat is ösztönzik.”
