Eszenyi, Marton, Kenderesi: amikor a közvélemény ül a bírói székbe
A médiabíráskodás sok esetben válságtünet: éppen azért kerül rá sor, mert az áldozatokat védeni hivatott társadalmi intézmények és rendszerek nem mindig működnek megfelelően.
A médiabíráskodás sok esetben válságtünet: éppen azért kerül rá sor, mert az áldozatokat védeni hivatott társadalmi intézmények és rendszerek nem mindig működnek megfelelően.
Könnyű ráfogni a dolgot arra, hogy a színház jól működik, a nézők özönlenek.
A Vígszínház szexuális zaklatás miatt elbocsájtott, volt rendezője hosszas betegség után hunyt el.
Marton László története valóban a képmutatás története: elküldtük kicsit a patinás színházból kényszerpihenőre, majd egy vidéki színházban újra teljes pompájában ragyoghat a nőket zaklató nagy presztízsű férfi, mintha semmi sem történt volna.
Minden mehet tovább, a magyar színház átvészelte a csúnya #metoo-t.
Úgy tűnik, március elején nemcsak a nőnapot ünnepelhetjük, hanem annak mintegy előszezonjaként a szexuális zaklatók felmentésének emléknapját is.
Míg a Marton László körül kirobbant botrány esetében nagyon sokan reflexből a nyilvánosság elé álló áldozatot hibáztatták, addig Kerényi Miklós Gábor esetében ez már fel sem merült. Mi változott?
„Ha a megbocsájtás azt jelenti, hogy egy ilyen ügyet meg lehet úszni, akkor mi erre mondhatunk nemet.”
Szűkszavú közleményt adott ki a Vígszínház, amelyben bejelentették, kirúgják Marton Lászlót.