Császármetszések érzéstelenítés nélkül, a kórházakba nem jut szappan – Joe Bident kérik Gázában dolgozó amerikai orvosok, hogy vessen véget a háborúnak
„Orvosok és ápolók vagyunk, akik nem hallgathatnak arról, amit Gázában láttak.”
„Orvosok és ápolók vagyunk, akik nem hallgathatnak arról, amit Gázában láttak.”
Egy Libanon és Hezbollah elleni háború messze túlszárnyalna minden Hamász elleni akciót a pusztítás mértékét tekintve.
Iránban érdemes kritikával fogadni a „reformista elnök” kifejezést.
Egyelőre minden jel arra mutat, hogy az azeri elnökkel való találkozó után Ebrahim Raíszi iráni elnök, és Hosszein Amir-Abdollahian külügyminiszter is helikopter-baleset áldozata lett. Mit jelent mindez Iránnak, a Közel-Keletnek és a világnak?
Az USA egy olyan háborút támogat, amiről maga sem tudja, hogy pontosan milyen terv szerint és várhatóan meddig zajlik.
A civil társadalom egyre változatosabb eszközökkel tiltakozik a gázai pusztítás ellen a nyugati országokban is.
A Törökország által végrehajtott 2019-es invázió után Rojava eltűnt a hírekből – nem csak a mainstream médiából, de még a balos felületekről is. A LeftEast kétrészes interjúja áttekinti, mi történt 2019 óta. Az első rész a forradalmi folyamat zavarosságával foglalkozik.
Hétfőn kiderült, hogy a Hamasz terrorszervezet politikai vezetősége elfogadott volna egy túszcserét és egy tűzszünetet is Gázában. Benjamin Netanjahu izraeli kormányát viszont az ajánlat nem érdekelte, a túszok kiszabadítása helyett a háború folytatását választották.
A gázai humanitárius katasztrófa nem, de a globális kereskedelem problémái már beavatkozásra késztették az Egyesült Államokat és szövetségeseit.
A közel-keleti állam egész pályás letámadással igyekszik megakadályozni, hogy a Nemzetközi Bíróság kimondja: népirtást követ el Gázában.