Százöt éve, 1919. január 11-én lett a Magyar Népköztársaság elnöke Károlyi Mihály. Miért érdemes erre és az 1918–1919-es közép-európai köztársasági pillanatra emlékezni?
Száz éve, 1923. február 21-én mondta ki a Budapesti Királyi Törvényszék Károlyi Mihály grófot hazaárulónak – abszurd módon nem büntető-, hanem polgári peres eljárás keretében és képtelen vádak alapján.
Átadta-e a hatalmat Károlyi Mihály? Miért egyeztek meg a szociáldemokraták a kommunistákkal 1919. március 21-én?
A Duna-parton a cipők egyelőre maradnak.
1918. november 16-án a Parlament előtt kikiáltották a Népköztársaságot.
Ami a rendszerváltás óta emlékeztethetett valamiféle demokratikus kultúrára, azt mind sárba tiporja a kormányzat, és egy olyan korba nyúlik, melybe főúri önkény uralkodott a nép fölött, mely hatalom idegenkedett mindenféle progressziótól, demokratizmustól, hatalmát és privilégiumait féltve.
Magyarország az Őszirózsás forradalom után egy kis időre egy kicsit jobb hely lett.
Miért volt ennyire életbevágó a földkérdés és miért maradt megoldatlan a Károlyi-kormány törekvéseinek dacára?
Száz éve zajlott a lánchídi csata.
Károlyiéknak két lehetőségük volt: aktív honvédelemre való berendezkedés az ellenséges hadseregekkel szemben, avagy az ország számára egy minél előbb elérendő, elismert nemzetközi jogi státusz kivívása. Az utóbbit választották.
