Miért a dolgozókról van szó már megint? Miért a munkásosztály még mindig?
A munkásosztály az egyetlen olyan szereplő, amely képes arra, hogy térdre kényszerítse a hatalmi központokat. Ők a többség.
A munkásosztály az egyetlen olyan szereplő, amely képes arra, hogy térdre kényszerítse a hatalmi központokat. Ők a többség.
Az Anti-Ödipusz megjelenését követően, 1972-ben készült interjújában a szerzőpáros kapitalizmus, vágy és elmebaj összefüggéseiről beszél.
Talán nem is az az igazán fontos, hogy milyen lesz a munka jövője, hanem, hogy ki vezényli le az átmenetet. Szalai Erzsébet legújabb kötetéről.
Száz évvel ezelőtt született Gilles Deleuze filozófus, aki nélkül nem érthetjük meg a kapitalizmust, a fasizmust, de a forradalmiságot sem. Losoncz Alpár esszéjét közöljük.
2024-re elfogytak az inspiráló események. Rendszerszinten, globális léptékben minden okunk megvan pesszimistának lenni. Készülhetünk a klímaösszeomlás utáni időkre.
Amikor Fónagy János megállapította: néha szükségtelenek a dolgozó emberek.
A változás kulcsa az ő kezükben van!
Amennyire átlátható az önpusztító kapitalista folyamat például a mezőgazdaságban, annyira meg nem értett a fehérgalléros munka világában.
Munka és tőke viszonya kétségkívül feszült, de nem antagonisztikus. Ezt állítja Tallár Ferenc filozófus, aki Szalai Erzsébet a Mércén is megjelent írásához szól hozzá. De milyen ágensben rejlik a radikális, kritikai potenciál?
A díszes fehér ruha, a gyönyörű frizura, az ékszerek, a virágcsokor és a díszlet eltakarja a felszín mögötti hús-vér valóságot.