(Állam)kapitalista realizmus? ǀ TGM!
TGM-et önnön következetessége és önkritikája egyszerre viszi közelebb az államszocializmus értőbb olvasatához és marad meg munkáiban a kapitalista realizmus keserű kicsengése.
TGM-et önnön következetessége és önkritikája egyszerre viszi közelebb az államszocializmus értőbb olvasatához és marad meg munkáiban a kapitalista realizmus keserű kicsengése.
Milyen mezőgazdasági programmal előlegezte meg a szocialistákkal, kommunistákkal dolgozó Nyers Rezső a ’89-es átmenetet?
Talán nem is létezik írás, amely jobban értené Kádárt, mint TGM esszéje.
Moldova és a magyarok Kádár-kultusza, Kádár-nosztalgiája nem pozitív, igenlő nosztalgia, hanem negatív, tagadó nosztalgia. Nem Kádárt sírja vissza, hanem azt gyűlöli, amit rendszere visszatartott: a tőkés berendezkedést, a tőkés hatalmat, az új uralkodó osztály gazdasági diktatúráját.
A szerzők új erőteret, a kádári közmegegyezés hallgatólagos és kizsarolt társadalmi szerződésének felbomlását érzékelték, melynek vákuumában immár új társadalmi szerződés megkötését tartották szükségesnek.
Május elseje alkalmából szétnéztünk a Fortepanon, és kiválasztottuk kedvenc majálisos képeinket az 1950-es évektől a rendszerváltásig.
Kádár Jánosról és koráról kétféle duma van forgalomban: az egyik a gyilkos, áruló zsarnoknak szóló átkozódás, a másik a fölületes tréfálkozás „Jani bácsiról”, amely teljesen hamis, mert Kádár minden volt, csak nem kedélyes: komor, puritán, félelmetes és tragikus alak.