A nagy kérdés az, hogy egy leendő TISZA-kormány le meri-e vonni a lakossági devizaalapú hitelek okozta károk pénzügyi konzekvenciáit.
Tekintélyelvűség a végrehajtásoknál: ha ott van az ügyvédi pecsét, talán mégsem a legvédtelenebb féltől követelik a tartozást.
Kötelező érvényű határozatba foglalták, hogy csak nagyon valószínűtlen esetekben évülnek el a bankok követelései.
A devizahitelezésen Hadházy szerint „a Magyar Nemzeti Bank nyerte a legtöbbet, Matolcsy azokat a százmilliárdokat szórakozza el azóta is.”
A „bérből és fizetésből élők” és az inaktívak továbbá sem tartoznak a NER kegyeltjei közé.
Jól látszik a kontraszt a hitelválság előtti és utáni helyzet között.
Az is lehet, hogy bukja a bizottsági pozícióját.
A devizahitelesek levélben fordulnak a Kúriához, amelyben kérik a különböző devizahitelezéssel kapcsolatos eljárások felfüggesztését, illetve azt, hogy a bírói testület javasolja a kormánynak, hogy utóbbi jogalkotással rendezze a devizahitelesek helyzetét, fellépve a tisztességtelen hitelezés ellen.
A Kúria friss iránymutatása lehetőséget nyit arra, hogy a devizahitelek árfolyamkockázatát ne csak az adósoknak kelljen viselniük, de megosztható legyen a bankokkal is.
A Kúriának és Trócsányi Lászlónak nagy szerepe van abban, hogy nem változik a hitelkárosultak helyzete.