Egyre több és több embert érint az atipikus foglalkoztatás ezen formája, de a készülő uniós szabályozásba ők eddig nem szólhattak bele.
Civil egyesület jogi eszközökkel próbálná kiharcolni a nyitottabb kommunikációt a futárokat alkalmazó cégekkel.
Jobban járnak a dolgozók, az éttermek, és a környezet is.
Hétfő este egy záró beszélgetésen összegezzük, hogyan hat a munkaerőpiacra a platform alapú munka berobbanása, és mi kell ahhoz, hogy a dolgozók ne legyenek teljesen kiszolgáltatva?
A csomagszállítás és az étel házhosszállítói munka a világjárvány idején sok munkás és kisvállalkozás számára mentőövvé vált. Eddig azonban csak a nagy platformok dúslakodtak a dolgozókon. Ennek vége.
A haknigazdaság, miközben egyre többen dolgoznak benne, sikeresen teszi zárójelbe az elmúlt évszázadok dolgozói vívmányainak jelentős részét, azáltal, hogy eltagadja dolgozói bérmunkás mivoltát.
Amíg a Deliveroo elnöke 500 millió fontot kereshet ma, addig van olyan futár aki csupán 2 fontot visz haza.
Pedig ha a szabályozók nem intézkednek, nálunk is eljöhet az amerikai típusú vadnyugat.
Az olyan ételkiszállítással foglalkozó online cégek, mint itthon például a Wolt, alvállalkozóként kezelik futárjaikat, hogy ne kelljen adózni utánuk. Spanyolországban ez végre megváltozhat!
A sofőrök képviselői győzelemként élik meg a friss ítéletet, amelynek globális kihatása is lehet.
