Aljona Jaseva 29 éves szociológus, a keleti Donbász térségéből származik, anyanyelve orosz. Lvivben beszélgettünk vele, ahol jelenleg önkénteskedik, a kelet felől menekülőknek segít.
Zelenszkij pedig arra kérte Franciaországot, hogy a „szabadság, egyenlőség, testvériség” nevében segítse a háború lezárását.
Ha most az EU vezetése nem mutat példát, és fotelből nézi végig, ahogy felkoncolnak egy EU-val szomszédos országot az energetikai érdekei miatt, akkor ebből a morális farkasveremből már nagyon nehezen fog kimászni.
Első látásra teljesen logikus és nehezen kritizálható az az álláspont, amelye a magyar miniszterelnök a NATO-csúcs kapcsán elmondott. Ha viszont az események mögé nézünk, kiderül, ez is a kettős beszéd szokásos fordulata.
Mi az, ami valóban összeköti az ukrajnaiak léthelyzetét a világ más csücskeiben háborúktól sújtottak problémáival? Milyen formái lehetségesek a szolidaritásnak?
A kormány gazdaságpolitikája elkerülhetetlenül munkahelyi – és ezen keresztül más – feszültségekhez fog vezetni magyar és ukrán munkaerő között.
Az orosz állami költségvetés bevételeinek 40%-a származik olaj- és gázexportból. Mit (nem) tesznek ennek tudatában az európai gazdaságok?
Törökország szerint közeledtek az álláspontok. Oroszbarát pártokat tiltottak be Ukrajnában.
Jelentős orosz előretörés keleten, félmillió menekült érkezett eddig Romániába.
Mi a helyzet jelenleg Ukrajnában, és hogyan reagált a helyi lakosság, és hogyan a civil mozgalmak a háború kitörésére?
A segítő szervezetek lehetetlen helyzetben vannak: olyan feladatot kell ellátniuk, amelyhez nem rendelkeznek elegendő erőforrással. Az állam pedig nem tesz semmit.
Továbbra is több mint ezer ember rekedt a romok alá Mariupol színházának bombázása után. Putyin beszédet mondott Krím annektálásának évfordulóján.