Titok és modernitás: az összeesküvés-elméletek filozófiájáról
Honnan és miért ez a mély vonzódás a korszellemben az összeesküvés-elméletek iránt, és mit árul el mindez a számunkra a társadalmi és politikai valóságról?
Honnan és miért ez a mély vonzódás a korszellemben az összeesküvés-elméletek iránt, és mit árul el mindez a számunkra a társadalmi és politikai valóságról?
Az ifjútörökök hol az államigazgatásba beépülve, hol emigrációból, hol pedig a szervezett bűnözéssel összefogva befolyásolták hazájuk politikájának alakulását.
Legkésőbb 1933 óta olyan erőkkel állunk szemben, amelyek ellenségüknek tekintik az emberiséget mint olyant, sőt: letagadják a puszta létezését. Ezért lehet az afganisztáni és másunnani menekültek befogadását a legridegebben elutasítani, ezért lehet visszalökni őket a kín- vagy éhhalálba, mert az elutasítók úgy vélik, hogy az elutasítottak nem tagjai az emberiségnek.
Sok (főként liberális) értelmiségi kétkedve néz a baloldaliak, környezetvédők vagy a média jó részének örök pesszimizmusára. „Miért szomorkodnak ezek? — kérdezik. — Miért nem nézik meg a tényeket?”
Aki az identitást valami természettől valónak képzeli, az nem a „68-asok minden ellen való lázadása” elé akar visszamenni, hanem Galilei elé.