Az Euórpai Bizottság (EB) a jogállamisági kritériumokat Magyarszágon számon kérő jelentésének apropóján érvelnek nyílt levélben a támogatások jelentős részének önkormányzati kézbe adása mellett.
Erdogan ugyanakkor kijelentette, hogy nem fognak eleget tenni az utasításnak, válaszlépést terveznek, és „be fogják fejezni a munkát”, amit elkezdtek.
A Globsec felmérése szerint az emberek maguk sem igazán tudják eldönteni, hogy a kelethez vagy a nyugathoz tartoznak-e.
Az európai dolgozók töredékét érintő döntés ugyan kompromisszumok árán és csak 2022-ben lép érvénybe, de a keleti blokk megosztása Macron diplomáciai eredménye.
Hogy az Európai Parlamentben milyen ügyek kapcsán kerül elő a nőügy, csak kivételes esetekben éri el a magyar sajtó ingerküszöbét. Pedig, bár nem olyan látványos, mint más válságok, de az utóbbi években a nők és férfiak egyenlőségének ügye is csatatér lett.
Az állam egy hirtelen jött válság idején is dönthet úgy, hogy a lakosság pártjára áll, és a költségek egy részét a bankrendszerre vagy az adófizetőkre terheli.
A valóságban az EU menekültpolitikája közel sem annyira „nyitott”, mint amilyennek az Orbán-kormány beállítja azt; lehetővé teszi például a fogva tartás intézményét, illetve a menedékkérőket és migránsokat bizonyos országokban igyekszik tartani.
Jávor Benedek cikkének első része múlt héten azokat a jelenségeket elemezte, amelyek az Európai Unió jelenlegi válságához vezettek. Most arra keresi a választ, hogy merre kéne elmozdulnia Európának ahhoz, hogy a szétesés helyett megerősödve jöjjön ki a kontinens a válságból. Hogy a jelenlegi út nem vezet tovább, azt mára az európai döntéshozók többsége is belátta.
