Hétfő reggel háromnegyed tíztől kezdve 65 órán, vagyis több, mint három napon át fog akciózni a Greenpeace környezetvédő szervezet Orbán Viktor kormányfő volt karmelita kolostorban található irodája előtt, így próbálván jobb belátásra bírni a kormányt a klímavédelem szempontjából.

A demonstráción arra hívják fel a kormányfő figyelmét, hogy ideje lenne szigorúbb uniós klímacélokat támogatnia az ország, Európa valamint a világ jövője érdekében.

Mint közleményükben írják,

„A sajtótájékoztatón ismertetjük, miért vagyunk történelmi pillanatban a klímavédelem szempontjából, mi forog kockán az Európai Tanács október 15-16-i ülésén, ahol az új uniós klímacélokról is tárgyalni fognak Európa állam- és kormányfői, köztük Orbán Viktor.”

A szervezet ígérete szerint az eseményen megjelennek majd a művészeti és a tudományos élet környezetvédelem ügyét támogató képviselői is, a megnyitóról pedig várhatóan a Mércén is tudósítani fogunk úgy mozgóképes, mint írásos formában.

A 65 az uniós környezetvédelem új varázsszáma, ugyanis az uniós klímatörvény tárgyalásán az Európai Parlament zöld frakciója ilyen léptékű üvegházhatású gázkibocsátáscsökkentési cél meghatározása mellett érvelt 2030-ra, az 1990-es szinthez képest.

Ez azért lenne fontos, hogy egyrészt sikerüljön tartani a korábban meghatározott célt, miszerint az EU 2050-re klímasemlegessé válik, vagyis legalább annyi üvegházhatású gázt köt meg, mint amennyit az Unió gazdasága kibocsát, másrészt hogy globálisabban, hosszabb távra előretekintve legyen esély a Föld klímájának felmelegedését legfeljebb 1,5 Celsius fok alatt tartani, az iparosodás előtti időszakhoz képest.

Az EP végül hosszas viták után 2030-ig 60 százalékos kibocsátáscsökkenésben állapodott meg, ami így is igen ambiciózus cél – számos iparág képviselői ki is akadtak rajta, mondván behozhatatlan versenyhátrányba kerülnek – ugyanakkor a távlatí klímacélok és az emberiség jelentős részének hosszú távú túlélése szempontjából sok szakértő szerint elégtelen.

Ráadásul még ez is el tud bukni az Európa Tanácson, ami az egyes tagországok vezetőit tömöríti, és az EU perifériaországai – jellemzően a visegrádi országok, kiváltképp a széniparától erősen függő Lengyelország és Magyarország – rendszeresen megtorpedózzák, kilúgozzák a környezetvédelmi terveket.

Mindazonáltal látszik némi esély, hogy sikerül megszerezni a klímavédelem mellett kevésbé elkötelezett, gazdaságukat annál inkább féltő keleti tagállamok támogatását, ennek alapja pedig, hogy a 2021-től esedékes uniós költségvetés, valamint a közös gazdasági mentőcsomag hangsúlyos eleme a kibocsátáscsökkentő beruházások támogatása, finanszírozása.