Tegnap zajlott le a rabszolgatörvénynek nevezett, a munkavállalók maximális túlóra idejét a cégeknek kedvezően megemelő új törvényjavaslat vitája. Az éjszakába nyúló vitának viszont nem a szokott módon lett vége, Lezsák Sándor egyszerűen házszabályellenesen lezárta.
Közmeghallgatást tartottak nagy érdeklődés mellett Gödön. A lakosság számos kétséget felvetett, de a cég és a város részéről nem vették nagyon komolyan őket. A beruházásról a kormány már úgyis döntött.
A Magyar Szakszervezeti szövetség szerint ez azt jelentené, „hogy az érintetteket négy hétig reggeltől estig munkára kötelezhetnék”.
A Szél Bernadett által kikért információk szerint 31 százalékos elbocsátás történt a környezetügynél.
A dolgozók felső 5 százaléka keres együtt annyit, mint a társadalom alsó 40%-a.
Még az átképzést is feltételekhez kötik.
Bár a munkáltatói és a munkavállalói oldal képviselőinek véleménye eltér az emelés mértékéről, abban megegyeznek a felek, hogy 2019-ben és 2020-ban is minimálbéremelés jöhet Magyarországon- írja a Magyar Idők.
EU-s összehasonlításban nálunk a legmagasabbak a munkát terhelő adók – a kormány elkezdte csökkenteni őket, de az átlagbér alatt keresők esetében semmi javulás nem történt.
Egy fiatal munkavállaló vagy munkavállalás előtt álló egyik leggyakoribb válasza a szakszervezetekről szóló ismereteit firtató kérdésre, hogy „miért, van még ilyen?” Pedig a dolgozók közel 10 százaléka szakszervezeti tag, de a 35 év alatti korosztályt egyre nehezebben éri el az érdekvédelem eszméje.
A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete szerint sok visszaélés történt a kulturális közmunkprogram bevezetése után, most pedig tervezetten mondtak fel 4000 dolgozónak