Közmeghallgatást tartottak nagy érdeklődés mellett Gödön. A lakosság számos kétséget felvetett, de a cég és a város részéről nem vették nagyon komolyan őket. A beruházásról a kormány már úgyis döntött.
A Magyar Szakszervezeti szövetség szerint ez azt jelentené, „hogy az érintetteket négy hétig reggeltől estig munkára kötelezhetnék”.
A Szél Bernadett által kikért információk szerint 31 százalékos elbocsátás történt a környezetügynél.
A dolgozók felső 5 százaléka keres együtt annyit, mint a társadalom alsó 40%-a.
Még az átképzést is feltételekhez kötik.
Bár a munkáltatói és a munkavállalói oldal képviselőinek véleménye eltér az emelés mértékéről, abban megegyeznek a felek, hogy 2019-ben és 2020-ban is minimálbéremelés jöhet Magyarországon- írja a Magyar Idők.
EU-s összehasonlításban nálunk a legmagasabbak a munkát terhelő adók – a kormány elkezdte csökkenteni őket, de az átlagbér alatt keresők esetében semmi javulás nem történt.
Egy fiatal munkavállaló vagy munkavállalás előtt álló egyik leggyakoribb válasza a szakszervezetekről szóló ismereteit firtató kérdésre, hogy „miért, van még ilyen?” Pedig a dolgozók közel 10 százaléka szakszervezeti tag, de a 35 év alatti korosztályt egyre nehezebben éri el az érdekvédelem eszméje.
A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete szerint sok visszaélés történt a kulturális közmunkprogram bevezetése után, most pedig tervezetten mondtak fel 4000 dolgozónak
Tűzoltók kötelező alap munkaideje havi 204 óra, miközben aki 10 évnél kevesebb szolgálati viszonnyal rendelkezik, nagyságrendileg 160 ezer forint nettó bért keres.