Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Épp a legkisebb keresetűek adóterheit nem csökkenti a kormány

A munkabért terhelő adók Magyarországon a legmagasabbak az összes EU-s ország közül, és bár a magyar kormány is elkezdte mérsékelni a munkát terhelő adókat, ez épp azoknál az embereknél nem fejti ki a hatását, ahol a legnagyobb szükség lenne a pluszforintokra.

A Napi.hu elemzése szerint az elmúlt években dolgozói adóék – vagyis az az arányszám, amely megmutatja, hogy a munkáltatók teljes bérköltségéből mennyi megy az államnak és mennyi marad a dolgozónál (nettó bér)  – majdnem ötven százalékos volt. Magyarán az állam majdnem 50 százalékát elvitte egy dolgozó teljes bérköltségének.

A személyi jövedelemadó csökkentésével, illetve a szociális hozzájárulási adó (szocho) január elsején életbe lépett csökkentésével (22-ről 19 százalékra mérséklődött) az adóék is elkezdett zárulni: az idei 45 százalékról pár év múlva 41-re változhat az állam által elvont összegek aránya.

Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

Ez még mindig az uniós átlagot meghaladó adóteher lenne, ami azért is problematikus, mert a fejlett nyugati országokban általában a legmagasabb a munkát terhelő adók aránya, ugyanis a dolgozók itt cserébe jó minőségű közszolgáltatásokat kapnak. Magyarországon a jó minőségű közszolgáltatásokról csak álmodozhatunk, az adóterhek mégis meghaladják a nyugati szintet.

Mindenesetre az irány üdvözlendő…

…lenne, ha a Napi.hu ne vett volna észre egy aprónak tűnő tényt, amely azonban kiválóan példázza a Fidesz társadalompolitikáját, és az általa megvalósuló perverz újraelosztást – az anyagi javak szegényektől gazdagok felé történő átcsoportosítását.

A portál számításai szerint az átlagbér 67 százalékát keresők esetében az adóék jövőre is magasabb lesz – két százalékponttal –, mint a gazdasági válságot megelőző egy-két évben.

Ezzel szemben az átlagbért vagy annál többet keresők esetében jelentősebb mértékben csökkent az adóék, így ők kevesebbe kerülnek a munkáltatónak, illetve több pénzt is vihetnek haza.

Ezek a számítások persze a gyermektelen családokra vonatkoznak, a gyermekes esetében ugyanis a családi adókedvezmény még tovább mérsékelheti a munkát terhelő adókat.

Utóbbiak esetében az adóék már most is valahol az uniós átlag körül mozog (EU: 34,5%; HU: 37%), pár éven belül pedig alacsonyabb is lesz, mint az EU országainak átlaga.

Itt is van azonban egy probléma: az alacsony jövedelmű és egykeresős családok esetében a magyar adóék még mindig sokkal magasabb, mint az Unióban: míg itthon a bérköltség 15 százalékát, Európában csupán 9,6 százalékát veszi el az állam ezektől a hátrányosabb helyzetű családoktól. Sok országban azonban az adóék egyenesen negatív, tehát az egy keresős családok több pénzt vihetnek haza, mint amennyit a munkáltató rájuk költ, az állam ugyanis még kiegészíti a kereseteket, például adójóváírás formájában.

Ezek a számok tehát az bizonyítják, hogy minél kevésbé szorul rá valaki, annál több segítséget kap az államtól, a kiskeresetűek esetében pedig egy leheletnyit sem csökkentek a munkát terhelő adóterhek.

Ezt a tényezőt érdemes figyelembe venni akkor is, amikor a kormány a bruttó átlagbér 12 százalékos emelkedésével büszkélkedik, hiszen ebből az emelkedésből nem mindenki részesül egyformán.

(via Napi.hu)

Olvass tovább!