A jogvédő szervezet szerint alkotmányos, alapvető jogokat sért a tény, hogy amíg 2008 óta nem emelkedett a nyugdíjminimum, addig az élet költségei a sokszorosára nőttek.
A testület szerint nem lehet vételi jogot biztosítani azoknak a bérlőknek, akik 25 évnél nem régebben bérelnek állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, műemléképületben lévő lakást.
A testület a megváltozott jogszabályi környezettel indokolta az ügy okafogyottá válását.
A törvény célja szerinte nem összegyeztethető az Alaptörvénnyel.
Az ellenzéki pártok egyöntetűen úgy látják, hogy a Fidesz meglopta az országot a közvagyonok magánvagyonná alakításával, ami felett nem hunyhat szemet az Alkotmánybíróság.
Az ellenzék módosító javaslata helyett a kormánypártok egy salátatörvénnyel szeretnék rendezni a kérdést.
A kormánynak július 31-ig módosítania kell a ponton alkotmányellenesnek minősített törvényt.
László Zoltán az Új Egyenlőség podcastjában beszélt a rabszolgatörvény egyes pontjait alkotmányellenesnek ítélő AB-döntésről.
A Partizán május 1-jei adásában Kártyás Gábor munkajogász beszélt az Alkotmánybíróság pénteki határozatáról, valamint arról, hogy a gyakorlatban ez hogyan érinti a dolgozók jogait.
A rabszolgatörvény miatt van még más beadvány is az Alkotmánybíróságnál, ezért a Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint az AB tegnap közzétett döntése „félsiker”.
