Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A közvagyon alapítványokba szervezéséről szóló törvény megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól az ellenzék

A Fidesz meglopta a nemzetet a közvagyon alapítványokba szervezésével, az erről szóló törvény az ellenzék meggyőződése szerint ellentétes az alaptörvénnyel is, ezért arra kérik az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg. Az alkotmányjogi panaszt 50 ellenzéki képviselő aláírta, amit a mai napon elpostáztak az Ab-nek – jelentette be Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője az ellenzéki pártok közös sajtótájékoztatóján ma délelőtt.

Arató Gergely, a DK frakcióvezető- helyettese arról beszélt, a közcélú alapítványokról szóló törvénnyel szintet lépett az Orbán-kormány közvagyont ellopó politikája: nemcsak apránként, hanem egészében vitték el az állami vagyon egy jelentős részét. Egyetemeket, kastélyokat, részvényeket adtak oda olyan szervezeteknek, amelyek felett semmilyen ellenőrzése sincsen a magyar választóknak. A közvagyonból lényegében magánvagyont csináltak, hiszen elmozdíthatatlan, ellenőrizhetetlen kuratóriumokat állítanak az alapítványok élére, az állami és uniós pénzeket például mindenfajta közbeszerzés és nyilvánosság nélkül költhetik el.

Arató szerint ez egy olyan mértékben ésszerűtlen, alkotmányellenes és mindenfajta jogi alapelvnek ellentmondó törvény, ami felett „még a fideszes Alkotmánybíróság sem hunyhat szemet, hogy ha egy csöppnyi szakmai becsületük van még.”

A képviselő hozzátette: nem az Alkotmánybíróságban bíznak, hanem abban, hogy magyar a nép jövőre elzavarja „ezt a lopást ipari szintre emelő rendszert.”

Szilágyi György, a Jobbik alelnöke szerint „a maffiakormány” az elmúlt 11 évben nem politikai szervezetként, hanem gazdasági érdekszövetségként működött, nyugodtan mondhatjuk, hogy Magyarországot meglopták, hiszen komplett gazdasági ágakat hajtottak az irányításuk alá.

A politikus szerint Orbánék érzik a bukásukat, éppen ezért a NER-ből egyre kevesebb olyan ember van, „aki nem kíván asszisztálni az elkövetkezendő pár hónaphoz”: ők is jól tudják, hogy nemcsak bukás, hanem elszámoltatás is lehet a vége ennek. Ezért reménykednek abban, hogy az Alkotmánybíróság segít megvédeni a megmaradt állami vagyont, és a súlyos helyzetre való tekintettel a lehető legrövidebb időn belül döntést hoz – mondta.

Szakács László, az MSZP országgyűlési képviselője szerint „Orbán Viktor egy rossz vesztes”. Amit tud, még maga alá söpör még a választások előtt – így járt most ezer milliárd forintnyi közvagyon. Szerinte az egyetemi modellváltás valójában csak fenntartóváltás, hiszen az állami egyetemek is lehetnének versenyképesek, fejlődhetnének, és csak azért mert alapítványok tartják fenn őket, egyáltalán nem biztos, hogy versenyképesebbek, újabbak, szebbek, jobbak lesznek. De nem is ez a cél, hanem, hogy rátegyék a vagyonokra kezüket, kiüresítsék az egyetemek vezető szenátusok minden jogkörét, az egyetemi autonómiát – tette hozzá.

Szerinte az egyetemek vezetőit is becsapta a kormány: százmilliókat ígértek az egyetemeknek a modellváltásért, de nem érkeznek ezek a pénzek.

A „modellváltásnak” semmilyen szakmai oka nincs, csakis politikai, hatalmi oka van – mondta.
Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese szerint Orbán Viktor nem mélyállamot épít a vereségére készülve, hiszen nem a meglévő államba próbálja beásni a fideszes hűbéreseket, hanem egy párhuzamos, kizárólag tőle függő, a kormány által szolgált 1% vagyonát bebiztosító államot épít. Egyszerre tolvajok és egyszerre követnek egy olyan neoliberális politikát, ami az állam felszámolásában hisz, miközben 11 éven keresztül ennek az ellenkezőjét hallhattuk: láthattuk, hogy ebből semmi nem volt igaz,  kizárólag a saját politikai érdekeiket követték.
Tordai felhívta a figyelmet: a szombatra meghirdetett tüntetés egy kiváló alkalom arra, hogy a járványhelyzet enyhültével az emberek megüzenjék Orbánéknak,  eddig és ne tovább.

A kormánypárti kétharmad április végén szavazta meg a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról („kekva”) címet viselő törvényt, valamint zöld utat kapott a parlamenttől 11, eddig állami egyetem alapítványi fenntartásba terelése és több más vagyonkezelő alapítvány létrehozása, illetve az ezeknek történő vagyonjuttatás.

A „kekva”-törvény lehetővé teszi, hogy a hatálya alatt létrehozott alapítványokba több mint 1000 milliárd forintnyi közvagyont, MOL- és Richter-részvényeket, és 1750 (ezerhétszázötven) ingatlant adjanak át.

Az alapítványok működésére vonatkozó szabályok többsége csak kétharmaddal lesz módosítható. A kuratóriumok ezenkívül megkapják az alapítói jogokat, és e rendelkezés visszavonhatóságát a törvény megtiltja. A vagyonkezelő közalapítványok pedig legalább 600 millió forintos vagyont kapnak indításként.