Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az Alkotmánybíróság megúszta, hogy állást foglaljon a Lex-CEU-val kapcsolatban: „okafogyottá vált” az eljárás

Ez a cikk több mint 1 éves.

Két olyan ügyben is megszüntette az eljárást az Alkotmánybíróság, amely a felsőoktatásról szóló törvény korábbi módosításait és egyben a CEU (Közép-európai Egyetem) működését érintette. Az egyik egy 62 országgyűlési képviselő által kezdeményezett utólagos normakontroll vizsgálat volt, a másik pedig egy érintett által benyújtott alkotmányjogi panasz.

A döntést a testület azzal indokolta, hogy a képviselők azt kérték az Alkotmánybíróságtól, hogy állapítsák meg a Lex-CEU-ként elhíresült felsőoktatási törtvény egészéről és megalkotásának eljárásáráról, hogy alaptörvény ellenes, valamint semmisítsék meg a törvényt.

A Lex-CEU-t azonban utólag módosították, a testület pedig a megváltozott jogszabályi környezettel indokolta az ügy okafogyottá válását.

,,A koncepcionálisan megváltozott jogi szabályozás keretein belül az indítványban megfogalmazott alkotmányossági kérdések már nem voltak megválaszolhatók. Az új jogszabályi környezetre vonatkozó indítványt az indítványozók nem nyújtottak be”– olvasható az Alkotmánybíróság honlapján.

2017. december 7-én az Európai Unió Bírósága (EUB) eljárást indított az Lex-CEU-val kapcsolatban. Ekkor az Alkotmánybíróság felfüggesztette az eljárást mindkét ügyben az EUB döntéséig. Tavaly az Európai Bíróság az ügyben kimondta: sérti az uniós jogot a magyar nemzeti felsőoktatási törvény 2017-es módosítása (azaz az ún. Lex CEU), ezért ezeket a rendelkezéseket meg kell semmisíteni. Ezt követően áprilisban Semjén Zsolt módosító javaslatot nyújtott be, melyben törölték a törvényből a CEU elüldözését célzó kritériumot, amely szerint Magyarországon az a külföldi egyetem működhet, amely „a székhelye szerinti országban működő, és ott ténylegesen felsőoktatási képzést folytató államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül” (mint az emlékezetes, a CEU a törvénymódosítás idején nem működött az Egyesült Államokban).

A CEU szerint azonban a módosító nem módosít azon, hogy

” továbbra is politikai döntés kérdése, hogy milyen külföldi egyetemek működhetnek Magyarországon, és a döntést bizonyára a legmagasabb szinteken hozzák majd meg. A magyar kormány eddig is világossá tette, hogy mire akarja használni a hatalmát.”

Az egyetem közleményében a Fudan helyzetéről is említést tett.

,,Elüldöztek egy intézményt, amely az akadémiai szabadság nemzetközi értékeit követi, és helyette meghívtak egy intézményt, amely a Kínai Kommunista Párt abszolút irányítása alatt áll”