A Feltétel Nélküli Alapjövedelmet társadalmi kényszerek és humanista szándékok közösen alapozzák meg, s megvalósítását egy jól működő piacgazdaság teszi lehetővé.
Hiánypótló beszélgetést közölt a Partizán az alapjövedelemmel kapcsolatban, a nagyjából másfél órás vita a két közgazdász (Büttl Ferenc és Prinz Dániel) között sokat ígért – és végül keserű szájízt hagyott maga után.
Az FNA-ban részesülők a szakszervezetbe tömörült dolgozókkal ellentétben nem képesek közvetlenül képviselni az érdekeiket, hanem kiszolgáltatottak az aktuális parlamenti többség akaratának.
Finnország kísérleti jelleggel 2017-ben vezette be az általános alapjövedelmet, most felmérést készítettek az eddigi hatásokról.
Mindenekelőtt szögezzük le: rég nem volt ennyire aktív jegybankelnökünk Magyarországon, mint Matolcsy György! Bokros jegybankelnöki teendői mellett, amelyek számosak arra is marad ideje, hogy rendszeresen felvilágosítson bennünket erről – arról.
A válság miatt már több országban is az állam fizeti az emberek jövedelmét, és egyre több gazdaságpolitikai vitában merült fel a feltétel nélküli alapjövedelem gondolata.
Különben jön a társadalmi összeomlás, mivel a társadalom jelentős része nem fogja tudni fizetni az élelmet és a rezsit.
Jelen társadalmunknak nagy szüksége lenne a dogmáktól megszabadított kreatív gondolatokra a megújulás (túlélés) érdekében. És érdemes néha a számokkal is bíbelődni.
Elsősorban a munka kikényszerítésére és a bevándorlók kizárására.
A finn kormány 2017-18-ban egy kísérletbe kezdett, amelyet mindenki – ők maguk is – alapjövedelem-kísérletként aposztrofáltak. De valóban az volt?