Hogyan lehet felrázni a modellváltáson átesett egyetemek hallgatóit az érdektelenségből? Egyáltalán van-e még értelme meggyőzni őket az autonómia fontosságáról? Interjú Fleck Zoltánnal, az ELTE-ÁJK oktatójával.
Kár abban reménykednie bárkinek, hogy részmegállapodásokkal eredményeket lehet elérni.
A kancellár nem engedné az SZFE-seknek a diplomamentést, közben kizárták az egyetemet az Európai Színházi Iskolák Szövetségéből, ezzel a hallgatók is sokat vesztettek.
Az egyetemi szenátusok egyetlen kérése sem került bele a modellváltásról szóló törvényjavaslatokba, az alapítványi rendszer viszont a közpénz-jellegüket elvesztő vagyonok átmentésére is beválhat.
A tervek szerint április 19-23 között egy héten keresztül zajlik majd az információs sztrájk.
A képviselő birtokába került dokumentumok alapján úgy bólintottak rá a még nem ismert összetételű mindenható kuratóriumra, hogy semmilyen garanciát nem kaptak arra, hogy megmaradnak a jogosítványaik vagy egyáltalán beleszólhatnak bármilyen döntésbe.
Modellváltás ide vagy oda, az egyetemi autonómia mindannyiunk közös ügye.
Még ősszel mentek bíróságra a hallgatók amiatt, hogy a kuratórium egyoldalúan módosította az intézmény szmsz-ét, ami megfosztotta szenátusukat lényegi jogköreitől.
Eddig 15 magyar egyetem ügyében született meg ugyanez a döntés – és maradt 7, amely továbbra is állami fenntartású felsőoktatási intézményként üzemel.
Mindössze 21 nap alatt lökte a kormány a „modellváltás” bizonytalan útjára jobb sorsra érdemes egyetemeinket.
