Losoncz Alpár: A mélyállam mélysége
A mélyállam nem anomália, nem visszaélés. Ezért marad kitartóan velünk.
A mélyállamról (deep state) szóló sorozatunk azt a célt tűzi maga elé, hogy eligazításul szolgáljon a politikaelmélet mind többet tárgyalt fogalmáról, a mélyállamról. A mélyállam értelmezésében harc dúl, erőfeszítést igényel, hogy a fogalmat megragadhassuk.
A felkért filozófus és politológus szerzőink által, valamint az államtan és a politikaelmélet élenjáró kutatóitól közölt, magyarul először megjelenő írások révén mélyebb ismeretet nyújtunk a titkosszolgálat munkájáról, a titok logikájáról és a modern állam működéséről.
Az, ami alapvetően hallgat, most megszólíttatik.
Sorozatunk megjelenését a Rosa Luxemburg Stiftung támogatta.
A Mércén megjelent sorozatokat mind egy helyen találod, ha ellátogatsz a Sorozatoldalra!
A mélyállam nem anomália, nem visszaélés. Ezért marad kitartóan velünk.
Ha feltételezzük is, hogy a mélyállamról szóló elképzelés érvényes, bizonyosan nem válik hasznunkra, ha az általa reprezentált versengő érdekeket monolitikusnak fogjuk fel.
Mi az első lépés ahhoz, hogy kijuthassunk abból a helyzetből, amelyben az alkotmányt a jelek szerint felfüggesztette egy magasabb, jóllehet kevésbé legitim jogrend? Peter Dale Scott erre a kérdésre keresi a választ a 2010-ben megjelent írásában.
Az ifjútörökök hol az államigazgatásba beépülve, hol emigrációból, hol pedig a szervezett bűnözéssel összefogva befolyásolták hazájuk politikájának alakulását.
Egy anarchista számára az állam bűnszervezet, amely mérhetetlenül több kárt okoz, mint amennyi jót. Így kivált érdekes az első anarchista titkosszolgálat története.
A Rechtsstaat (jogállam) leváltása kettős államra nem más, mint tünet. (…) Nem kérdés, hogy a kapitalizmus fönntartásához szükségeltetik Németországban az autoriter kettős állam.
Eva Horn A titkos háború című könyvének a feladványa a következő: „a politikai titkokat, a titkosszolgálatok rejtélyét a maguk rejtélyességében úgy kell tudni olvasni, hogy betekintést nyerjünk a politikai rejtély működésébe anélkül, hogy megfejtenénk azt.”
Honnan és miért ez a mély vonzódás a korszellemben az összeesküvés-elméletek iránt, és mit árul el mindez a számunkra a társadalmi és politikai valóságról?
A kormánypárti kapcsolatok révén a szerb, jobboldali „biztonsági” csoportok hálózata él és virul.