Az októbertől kezdődő közoktatási tiltakozáshullám egyik érdekes részlete, hogy az ezt megelőző akciókkal összevetve sokkal nagyobb számban képviseltetik magukat a szakgimnáziumok (volt szakközépiskolák) és szakközépiskolák (volt szakmunkásképzők) is. A szakiskolák 2016-ban kezdődő reformja, amely számos ilyen intézményt központi, és részben a gazdasági tárca felügyelete alá összevont szakképző centrumok alá rendelte, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Bár a szándék az volt, hogy ezeket a középfokú köznevelésben egy az egyben elválasszák a gimnáziumoktól, a tiltakozások azt mutatják, hogy mostanra az itt tanítóknak, tanulóknak és dolgozóknak is elegük lett a jelenlegi helyzetből.

Ehhez nagy lökést adhatott például az is, hogy a szakiskolákban kifejezetten fontos gyakorlati tárgyakat oktatókat 2019-ben egyenesen a rabszolgatörvény hatálya alá akarták vonni. Rengeteg, addig járulékos feladatot az itt tanítóknak ekkor átsoroltak a köteletlen munkaidő részbe (amiért túlórapénz nem jár), és olyan terv is volt, hogy a hiányzó tanár helyettesítése itt „önként vállalt túlmunkának” számít majd.

Noha ez csak részlegesen valósult meg, a tanárhiányra és a túlmunkára ez a helyzet mindennél jellemzőbb volt.

Az iskolai tiltakozások alatt azonban feltűnően eltér a szakiskolai aláírók, résztvevők számaránya a fővárosban, és például Szegeden.

Utóbbi helyen az október 20-án ugyancsak nagy demonstrációt tartó, és október 14-én a Kölcseys tanárok elbocsátása és a tankerületi „fegyelmező” levelek kiküldése ellen tiltakozó levelet írtak alá.

Az október 27-i élőlánc térképes beosztása alapján számolva (itt 157 általános iskola, gimnázium és szakiskola van felsorolva az összes képen) ezek közül 15 szakgimnázium és szakközépiskola volt megtalálható, ez durva számítás alapján 9,5 százalék. A budapesti adatoknál a létszámot nem ismerjük.

Ezzel szemben a szegedi tiltakozáshoz olyan levelet is csatoltak a résztvevők (ezt közöltük is), amelyből kiderül, azt összesne 800 dolgozó és tanár írta alá. Ezek közül szakközépiskolában, szakgimnáziumban és technikumban 211-en látták el kézjegyükkel (30%), miközben intézményes szinten az összes tiltakozó iskola 25 százaléka közülük került ki.

Noha ez egyértelmű kisebbség az általában inkább értelmiségi pályára képző gimnáziumok és a még közös oktatást biztosító általános iskolák számához képest, azt mindenképpen lehet látni, hogy a tiltakozásnak a szakiskolás tanárok és diákok is szerves részei.