Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Így feneklettek meg a tárgyalások az Emmi és szakszervezetek között

A két pedagógus szakszervezet, a PSZ és a PDSZ is kereste a kapcsolatot az Emberi Erőforrások Minisztériumával, hogy a sztrájk törvényes feltételeiről megegyezzenek, azonban az Emmi minimális rugalmasságot sem mutatott irányukba.

A fő vita a sztrájk alatti elégséges szolgáltatás kívánt mértékén alakult ki. 2022. január 26-án az érdekképviseletekkel tárgyaló Kisfaludy László helyettes államtitkár közölte, az iskolai gyermekfelügyelet mellett a kormány azt szeretné, ha a sztrájk alatt a tanárok az órák 75 százalékát is megtartanák, mivel álláspontja szerint ez lett volna az elégséges mértékű szolgáltatás a sztrájktörvény kormány általi értelmezésében.

A szakszervezetek javaslatát élesen elutasították. Az Emmi ezek után még egy körben tett 10 százalékos pótlékemelési és extra cafeteriát ígérő ajánlatot, amit azonban a szakszervezetek tartottak nagyon kevésnek.

A tárgyalások január 26-i megrekedése után így január 31-én sor került a tanárok első, egynapos figyelmeztető sztrájkjára, összesen 20 ezer pedagógus országos részvételével.

Erről a kormány már jó előre közölte, álláspontjuk szerint a sztrájk „nem törvényes”, mivel az elégséges szolgáltatás mértékében a tanárszakszervezetek az Emmivel nem tudtak megállapodni. A szakszervezetek azonban felhívták rá a figyelmet, hogy a megállapodás elmaradása a minisztérium hibája volt, Kisfaludy helyettes államtitkár ugyanis korábban „időt kért” a szakszervezetektől, de új, érdemi ajánlattal nem állt elő.

Február 11-én azután robbant a bomba: a Magyar Közlönyben közzétettek egy rendeletet, amely „a járványhelyzetre hivatkozva” előírja, egy esetleges sztrájk esetén a tanulóknak minden, a sztrájkkal érintett munkanapon reggel 7 óra és iskolák esetében 16 óra, általános iskolák esetében 17 óra, óvodák esetében 18 óra között kötelező szakképzett pedagógus által vezetett felügyeletet biztosítani.

A sztrájk által érintett iskolákban ráadásul kötelező a tanórák 50 százalékának megtartása, az érettségi előtt álló diákoknak pedig a kötelező érettségi tantárgyainak egyetlen tanórája sem maradhat el a sztrájk miatt,

vagyis a kormány arra kéri a pedagógusokat, hogy a sztrájk idején is dolgozzanak.

A rendeletet a pedagógusok szakszervezetei a sztrájkjog végső ellehetetlenítéseként értékelték, és annak vizsgálata céljából a szakszervezetek jogi képviselőjük, Schiffer András útján az Alkotmánybírósághoz fordultak, de kijelentették, akár nemzetközi fórumokig elmennek az ügyben.

Ezzel párhuzamosan számos iskola tantestülete február 12-től polgári engedetlenségi akciók keretében tette le a munkát.

 

Címlapkép: Fotó:Vörös Szilárd