A kormánypárti kerületek háromszor annyi állami támogatást kapnak, viszont az ellenzéki vezetések jobban tudták növelni az önkormányzati vagyonokat. Többek között ez derül ki a G7 elemzéséből.
A leggazdagabb budapesti kerületben (Belváros-Lipótváros) több mint ötször annyi önkormányzati kiadás jut egy főre, mint a legszegényebben (Soroksár). Ezek 2010 és 2016 között az ellenzéki kerületekben 19%-kal, a fideszeseknél 13%-kal nőttek.
A bevételeket tekintve, a kormánypárti vezetések 27, addig az ellenzéki önkormányzatok 9 ezer forint egy főre jutó állami támogatásban részesülnek. Összesen a fideszes kerületekben 199 ezer, az ellenzékiekben 172 ezer forint bevétel jut egy főre. A fideszes vezetésű V. kerületben ez a szám fővárosi átlag többszöröse, a szállodák miatt magas idegenforgalmi adóbevétel viszonylag alacsony számú lakos közt oszlik el. Ha ezt kerületet kihagyjuk a számításból, a fideszesek egy főre jutó bevétele 188 ezer forintra változik, felére csökkentve az előnyüket.
Viszont úgy néz ki az ellenzéki kerületekbe szívesebben költöznek (ezekben 3,5%-kal nőtt a lakosság, a fideszesekben 2,5%-kal 2010 és 2017 között) és szívesebben is szülnek itt (9,1 születés jut ezer főre szemben a 8,7-es kormánypárti átlaggal – 2017-ben). Ezekben az adatokban az önkormányzatok óvodák, bölcsődék és védőnői szolgálatok fenttartásával játszanak fontos szerepet, ezekkel növelhetik a gyermekvállalási kedvet.
Az uniós támogatások alakulását is érdemes megnézni, hiszen ezekre a kormányzatnak nagy befolyása van. Míg Budapest adja az ország GDP-jének 36%-át, addig csupán az Uniós támogatások mindössze 11%-a kerül ide (igaz ennek oka, hogy a főváros fejletteb az EU-s átlagnál, ezért nem tud minden forrást lehívni). A Budapestre jutó évi nagyjából 300 milliárdos összegből 2016-ban mindössze 3,4 milliárd forintot kaptak az önkormányzatok.
Az EU-s pénzeknek a 72%-a köt ki fideszes önkormányzatoknál, ami teljesen megfelel a lakosságarányos eloszlásnak, tehát a kormánypárti kerületek ebben nem élveznek kiváltságokat.
A bevételek és kiadások mellet a gazdálkodás egyik legfontosabb része az egyes önkormányzatok felhalmozott vagyonállománya. Ez a fideszes kerületekben 2010 és 2016 között 10 százalékkal, az ellenzékiekben 23 százalékkal nőtt. De a fideszes kerületek így is jóval gazdagabbak, ezekben egy főre 870 ezer forint jut egy főre, az ellenzéknél ez 739 ezer.
A kerületi gazdálkodásnál életminőség szempontjából érdekesebb az átlagfizetések alakulása az egyes kerületekben. Óriási a különbség a legmagasabb átlagbérű (Hegyvidék – havi 373 ezer forint) és a legalacsonyabb közt (Soroksár – havi 220 ezer forint). Viszont míg 2010 és 2017 között a fideszes kerületekben 29 százalékkal, addig a civil és ellenzéki vezette városrészekben valamivel jobban 30 százalékkal nőttek a bérek.