Nem meglepő, hogy az ország rosszabb gazdasági teljesítőképességű településein, településrészein a legalacsonyabb a választási hajlandóság, így Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egésze, Békés, vagy Hajdú-Bihar, Heves nagy része, a fővárosban több okból a 8.-9. kerületet magában foglaló 6. oevk is az országos átlag alatt teljesít a szavazáson való részvételben.
Drámaian alacsony a részvétel azokban a szavazókörökben, amelyek egy-egy helyi szegregátum környezetében találhatóak. Heves megyében Tarnabod, Tarnazsadány egészében, de más szegregálódó vagy szegregált településen is 50% alatt maradt a választáson való részvétel. Az Ózd környéki Farkaslyuk két szavazóköre közül az egyikben a részvételi arány alig 28 százalékos volt.
A városokban általában megjelenő magasabb választási kedvhez képest különösen szembeszökő néhány városi szegregátum, így a nyíregyházi Huszár téri körzet 31.3 százalékos, több miskolci, és a Budapest 6. oevk Orczy negyedbeli körzeteinek 50 százalék alatti részvételi adatai. Sárospatak szegregált körzetének szavazókörében a szavazók alig harmada voksolt. A fővárosban a nyolcadik kerületben három olyan szavazókör is volt, hová a választók kevesebb, mint fele ment el. A nyolcadik kerületen kívül ez ilyen tömegesen nem fordult elő Budapest más kerületeiben.
Ózdon belül is több szavazókör részvételi aránya maradt harminc és negyven százalék közt, de Borsodban több helyen szembeszökő a gettósodó területeken a szavazástól távolmaradás. Ópályin, Bodrogkőújfalun, Cigándon 50 százalék alatt mentek el szavazni, de Sajószentpéter 5. szavazókörében például csak húsz százalékban. Költői kérdés lehet, hogy ezeknek a szavazóköröknek a lakóit vajon ki és hogyan fogja képviselni a jövőben, ha ők már semmit sem vártak a választástól?