Nekem minden alkalommal megszakad a szívem, amikor hazamegyek. Egyre mélyülő és egyre látványosabb a szakadék Magyarország és Nyugat-Európa, sőt mostanra már a keleti EU-s tagállamok többsége között is.
Az új koalíció kormámnyzóképessége akkor dőlt el, amikor a Baloldali Párt elnöke hétfőn bejelentette, hogy tartózkodni fognak a pénteki miniszterelnök-választáson.
A svéd liberális pártok támogatják, hogy ismét Szociáldemokrata-Zöld kormány alakuljon. A svéd szélsőjobboldal így továbbra sem jut kormányzati befolyáshoz.
Orbán demokráciafelfogását „delegatívnak” nevezhetjük. Ennek hívei szerint, aki a választások győztese, a kormányzati hatalmat a közjó megvalósítására lényegében korlátlanul használhatja.
Stefan Löfven nem kapott további bizalmat, alakulnak a szélsőjobbos és szélsőjobbot kizáró kormányzati forgatókönyvek.
A szélsőjobboldalnak nem sikerült felkapaszkodnia a második helyre, ugyanakkor teljesen bizonytalan, hogy ki alakíthat kormányt. A szocdem-bal-zöld tábor jelenleg 40,6 százalékon, a jobbközép pártokat tömörítő Szövetség pedig 40,2 százalékon áll.
Vasárnap választanak a svédek: elesik a multikulturalizmus utolsó bástyája, vagy idén is a szociáldemokraták lesznek a legnagyobb párt?
Két társadalomkutató részletesen cáfolja a Sargentini-jelentésre adott kormányzati választ.
Elmondom, milyen nem fehér bőrű magyarként nézni, ami Magyarországon választási kampány címén zajlik.
Márki-Zay sikere abban rejlik, képes volt egy széles, ideológiai táborokon átívelő társadalmi koalíciót felépíteni.