Jómódúak problémája? Kiégés és túlhajszoltság a kapitalizmusban
Nem csupán a centrumban, nem pusztán a „középosztály” és nem is csak a fiatal felnőttek körében pusztít a kiégés járványa.
Nem csupán a centrumban, nem pusztán a „középosztály” és nem is csak a fiatal felnőttek körében pusztít a kiégés járványa.
Miért individualizáljuk és pszichologizáljuk társadalmi-gazdasági berendezkedésünk e betegségét? Hogyan tárhatók fel rendszerszerű gyökerei?
Hiába tekintenek magukra befektetőkként, önfoglalkoztató vállalkozókként, ha végső soron elsődlegesen nem járadékból vagy profitból, hanem munkaerejük eladásából élnek.
Hadas Weiss azt hangsúlyozza, hogy ideológiaként a középosztály és a középosztálybeliség azt a célt szolgálja, hogy másokat lépre csaljon. Recenzió.
Mi az „a középosztály”? Hogyan egyeztethető össze az osztályok polarizációjának marxi tézise a középosztályosodás folyamatával?
Az életformák és életstílusok sokfélesége, az értékrendek különbségei nem jelentik azt, hogy az osztályhelyzetek eltűntek volna, sőt.
Milyen erős itthon az osztályszerkezet hatása? Megmutatkozik-e ez a társadalmi felemelkedés és a lecsúszás mintázataiban is? Nyitott vagy zárt társadalom a magyar?
A neoliberális tanokat az államszocializmus piaci reformja mellett elkötelezett közgazdászok és értelmiségiek dolgozták ki, majd terjesztették el itthon. Felemelkedésük elválaszthatatlan a hatvanas évek óta formálódó új, értelmiségi-átmeneti osztálytól.
A neoliberális tanokat nem 1989 után és nem is nyugatról kellett a térségbe importálni. Meggyőződéses képviselői már 1989 előtt is jelen voltak Kelet-Közép-Európában, így Magyarországon is.
Az egyenlőségelvű osztálypolitika, valamint az egyenlőtlenségeket féken tartó jóléti újraelosztás képviseletének feladásával az egykori baloldal éppen baloldaliságát adta fel.