Novemberben megint leomlott a „tűzfal”: a jobboldal és a szélsőjobboldal együtt szavazott az Európai Parlamentben a vállalatok és értékláncaik fenntarthatósági és emberi jogi szempontú átvilágítása ellen. A most kiüresített irányelv célja az volt, hogy elszámoltathatóvá tegye a multinacionális vállalatokat tevékenységük társadalmi és környezeti hatásaiért, és lehetővé tegye a jogorvoslatot az értékláncon belül bárhol.

A Mediapart beszámolója szerint a szakszervezetek és civilek követelései nyomán 2024 júniusában került elfogadásra az ambiciózus célokat kitűző vállalati átvilágításról szóló irányelv (Corporate Sustainability Due Diligence Directive – CSDDD). Ez eredetileg arra kötelezte a vállalatokat, hogy azonosítsák az emberi jogi és környezetvédelmi jogsértéseiket, az így feltárt problémák ellen pedig lépéseket tegyenek. Az elvárásokat nem teljesítő cégeknek szankciókkal kellett szembenézniük, valamint az áldozatok világszerte lehetőséget kaptak arra, hogy jogorvoslatot kérjenek.

Az irányelvből, melyet néhány éven belül a tagállamokban törvénybe kellett volna iktatni, alig maradt valami, miután november 13-án az Európai Parlament legnépesebb képviselői csoportja, a jobbközép Néppárt (a Fidesz volt, és a Tisza Párt jelenlegi frakciója) legelőször szavazott együtt jogalkotási intézkedés elfogadásáról a 3 szélsőjobboldali csoporttal: a Patriótákkal (a Fidesz jelenlegi frakciója), az ECR-rel (Európai Konzervatívok és Reformerek Pártja) valamint a német AfD által alapított Szuverenistákkal.

Az így kialakult többség gyakorlatilag kiüresítette az irányelvet.

A liberális Újítsuk meg Európát 17, a balközép Szocialisták és Demokraták 15 képviselője, szemben frakciójukkal, szintén a módosítás jobboldali változata mellett voksolt.

A szavazás eredményeképp az irányelv csupán az 5000 főnél több alkalmazottat foglalkoztató és legalább 1,5 milliárd euró forgalmú vállalatokra érvényes, azaz alig ezer céget érintene. De még ezeknek a vállalatoknak sem kell továbbá klímaátállási tervet kidolgozniuk vagy végrehajtaniuk, és nem lesznek kötelesek megszüntetni üzleti kapcsolataikat a problémás alvállalkozókkal sem. A szankciók alkalmazása a tagállamok belátására lenne bízva, és a nemzetközi jogorvoslati rendszer is megszűnik. Az azt megszavazó képviselők szerint azért volt szükség az eredeti irányelv „lazítására”, mert az túl sok bürokratikus terhet rótt volna az európai vállalatokra, rontva a versenyképességük.

A sikeres szavazás után a Parlament most tárgyalásokba kezd a Tanáccsal és a Bizottsággal, hogy véglegesítse a közös álláspontot, itt még változhat a tervezet szövege.

A szélsőjobboldali csoportok ünnepelték a közös szavazást. Olyan fordulópontnak látják, amely után egy „új, alternatív többség” alakulhat ki Európában. A spanyolországi Vox vezetője, és a Patrióták csoport tagja a szavazás után hangsúlyozta, hogy „a balos-zöld konszenzust” kihívni képes alternatív többség számára ez nem csak egy egyszeri győzelem volt, hanem bizonyíték arra, hogy ez az alternatív többség „már működik, és hogy a hazafias politika határozza meg az irányt Brüsszelben”. Az ECR – amelynek tagja például az olasz kormánypárt, a Giorgia Meloni vezette Fratelli d’Italia – szerint pedig „ez a szavazás bizonyítja, hogy lehetséges egy új többség Európában, amely prioritásként kezeli a versenyképességet, a jogi egyértelműséget és az innovációt”.

A Politico beszámolója szerint a szélsőjobboldali képviselőcsoportok tagjai ugyan azt állítják, hogy koordináltak a közös szavazásról a Néppárttal, a párt ezt tagadja. A Néppárt szerint nem tárgyaltak – és soha nem is fognak tárgyalni – közvetlenül szélsőjobboldali csoportokkal, csupán előterjesztettek egy álláspontot, melyet mások is elfogadtak. A Patrióták szerint azonban a Néppárt törvényhozói a kulisszák mögött és bizottsági szinten diszkréten konzultálnak velük azokban a kérdésekben, amelyekben hasonló elveket vallanak.

Az ECR frakcióvezetője, az olasz Nicola Procaccini szerint a jobboldal könnyen szövetséget köthet olyan kérdésekben, mint a dereguláció, a migráció, a mezőgazdaság és a családdal kapcsolatos ügyek. „Ezekben a kérdésekben elég gyakran egyeztetnek velünk” – mondta el a Patrióták frakcióvezetője Anders Vistisen a Politiconak –,

„de kissé nevetséges és buta, hogy nem akarják ezt nyíltan beismerni”.

A jobboldali összeborulás mellett a szavazás végeredményének hátterében még legalább két indokot találni. Egyrészt 2023 óta Németországban már érvényben van egy, az eredeti tervekhez hasonló szabályozás, a német ellátási lánc törvény. Anna Cavazzini, a Zöldek EP-képviselője a Neus Deutschland-nak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy ennek a törvénynek már most rengeteg pozitív kimenete volt – például Ecuador banánültetvényein a civil szervezetek és a szakszervezetek erre a törvényre hivatkozva tudtak kivívni jobb munkakörülményeket a dolgozóknak.

Ám a német cégek, látva a törvényt a gyakorlatban, erős lobbitevékenységbe fogtak a leendő európai irányelv ellen.

Cavazzini szerint a német CDU/CSU, és Merz Kancellár úttörő szerepet játszott abban, hogy az irányelvet bürokratikus monstrumnak bélyegezzék az Európai Parlamentben – azzal együtt, hogy az eredeti német törvénnyel szerinte is voltak gondok.

Másrészt, ahogy erről korábban beszámoltunk, az amerikai LNG-gázra való európai átállás egyik előfeltétele is az, hogy lazuljanak az uniós szabályok. Hisz az amerikai LNG termeléshez szükséges repesztéses bányászat fokozása talajsüllyedéshez vezetett, valamint rákkeltő vegyszerek ivóvízbe, talajba és levegőbe kerülésével fenyeget, súlyosan terhelve nemcsak a környezetet, hanem az embereket is. Az Egyesült Államok kormánya ezért el akarta érni a 2024 júliusában életbe lépett fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelv (CSDDD) felfüggesztését Brüsszelnél. Ugyanis a CSDDD eredeti értelmében az amerikai LNG-szállítóknak kötelezniük kellett volna magukat arra, hogy ellátási láncukból kizárják a dolgozókkal szembeni, emberi jogoknak nem megfelelő bánásmódot, miközben környezeti szempontból minél fenntarthatóbb módon kéne működjenek. Így már nem kell.

(Mediapart; Politico, Neues Deutschland, Mérce)