Emberölés miatt négy év javítóintézetre ítélték első fokon azt a lányt, aki 15 éves korában terhesen kezdte meg a tanévet két évvel ezelőtt egy pécsi gimnáziumban, majd a kollégiumi mosdóban szülte meg, és hagyta magára újszülöttjét. A baba élve született, halálának közvetlen oka a koraszülöttségből adódó tüdőéretlenség volt – amit nem sikerült azonnal kezelni, mert a szülésről csak akkor szereztek tudomást mások is, amikor az erősen vérző lányhoz később segítséget hívott a szobatársa. Miért olyan tragikus ez az eset azon túl, hogy egy csecsemő szörnyű körülmények között halt meg?
„Az elkövető a terhességét bő ruházattal igyekezett eltitkolni, a hozzátartozóinak, ismerőseinek nem szólt, terhesgondozásra nem járt, a testnevelés órákon inkább vállalta a felszerelés hiánya miatti szaktanári figyelmeztetést. A terhesség 28. hetében este 9-kor megindult a szülés, ám a lány nem szólt a kollégiumi nevelőnek, aki orvosi segítséget tudott volna kérni a biztonságos szülés érdekében” – olvashatjuk a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség friss sajtóközleményében, amely már-már azt sugallja, egészen megátalkodott volt a lány, mivel többször lett volna lehetősége felfedni a világ előtt terhességét, ő mégis hallgatott az utolsó pillanatig.
Érdekes a biztonság szót olvasni az eset kapcsán. Hiszen a jelek szerint épp a biztonság az, ami egyáltalán nem adatott meg ennek a lánynak.
Nemcsak a szülésnél, henem – az alapján, amit a történet főszereplőjéről a nyilvánosságból tudhatunk – abban a burokban sem, amely elvileg minden gyereket védelmezni hivatott.
Nem volt egyetlen felnőtt sem, akinek el merte volna mondani, mi történt. A családjában, a baráti, ismerősi körében és az iskolában sem volt olyan bizalmi személy, akiről azt gondolta volna, ítélkezésmentesen, őszinte segítő szándékkal fordulna felé. És nem volt egyetlen felnőtt sem, aki hónapok alatt észrevett volna valami furcsát rajta: az ellógott a tesiórákat, a bő ruhákat… bármit.
De lehet ennél árnyaltabb is a kép: a felnőttek, így a gyerekekkel akár napi szinten érintkező szakemberek, pedagógusok, szülők jelentős része nem képes felismerni krízishelyzetben lévő gyerekek szavak helyett adott jelzéseit, vagy nincsenek eszközeik a segítségnyújtáshoz. Könnyen lehet, hogy valójában a pécsi lány környezetében is volt olyan személy, aki szeretett volna segíteni, de eszköztelen volt. Könnyen lehet, hogy a lány sem ismerte fel, van kihez fordulni, vagy mégis, de a megbélyegzéstől való – sajnos egyáltalán nem alaptalan – félelme megbénította.
Egy csecsemő meghalt. Egy életre a lehető legsúlyosabb teher rakódik, még azelőtt, hogy igazán elkezdődhetett volna. És egyedül egy tinilány bűnhődik.
Ahogy egy másik, 2023-as tragédia nyomán is: akkor egy szintén 15 éves emődi lány szülte meg titokban otthon gyermekét, majd átdobta a szomszédba. A szülők a padlón lévő vérfoltokat észlelve értesítették a mentőket, akik később megállapították a szülés tényét. A lány azt mondta, nem kapott megfelelő tájékoztatást a fogamzásgátlásról, s eleinte nem is tudatosult benne, hogy terhes, később pedig tagadta és titkolta állapotát. A 20 éves férfi, aki védekezés nélkül közösült vele, szakított, amikor tudomást szerzett a terhességről. A lány vallomása szerint el akart bújni a világ elől, hogy senki se tudja, mi történt vele, s önkívületi állapotban volt, amikor átdobta a babát a szomszédba.
A tiniterhesség ma is az egyik legerősebb tabu, miközben a gyerekek teljesen magukra vannak hagyva abban, miképp kerüljék el „a balesetet”. Mégis hogyan lehet elkerülni a nem kívánt terhességet, és kihez lehet fordulni, ha mégis fennáll a veszélye? És úgy általában, magukra vannak hagyva mindenben, ami hozzájárulna az egészséges szexualitású felnőttekké válásukhoz.
Az Orbán-kormány homofób intézkedései az elmúlt években egyre inkább a szülőkre tolták a szexuális nevelés felelősségét. Az iskolákból kizárták a civileket, leszögezve: a szexuális nevelés kizárólag a szülők feladata, így nem fertőzheti meg „az LMBTQ-propaganda” a gyerekek elméjét. De bármennyire is fontos, hogy szülők és gyerekek között olyan bizalmi kapcsolat legyen, amibe belefér a szexről vagy akár a szexuális identitásról és orientációról való beszélgetés, nem gondolhatjuk, hogy minden szülő fel van vértezve ezzel a tudással, vagy hogy egyáltalán felmerülhet a téma minden családban. Az iskola lehetne az a biztonságos tér, ahol minden gyerek a korának megfelelő információkhoz juthatna biztonságos szexről, konszenzualitásról, erőszakmentes párkapcsolatról és így tovább – de a tinik minderről jelenleg többet tanulnak négy évadnyi Sex education-ből (Szexoktatás, 2019–2023.) vagy még gyakrabban épp mindennek az ellenkezőjéről a pornóból, mint a magyar közoktatásból, ebben biztosak lehetünk.
Már csak azért sem valószínű, hogy a pécsi vagy az emődi lány terhessége, ezek titkolása és az akár végzetes kétségbeesés kirívó esetek lennének, mert – bár a rendszerváltás óta jelentősen javultak a tendenciák – Magyarországon még mindig nagyon sok a kiskorú terhesség: a KSH 2022-es adatai szerint ezer tinilány közül tizenhétnek születik gyermeke, miközben az uniós átlag hét körül van, egyes nyugati országokban pedig ennél is alacsonyabb.
A KSH adatai szerint a fiatalkorú várandósok 20 százaléka nem fejezte be az általános iskolát, 67 százalékuk pedig legfeljebb nyolc osztályt végzett. Kilenc százalékuk szakmunkás végzettségű, míg az érettségivel rendelkezők aránya csupán 5 százalék. A fiatal anyák döntő hányada (65 százalék) leszakadó térségekben, 84 százalékuk 20 ezer főnél kisebb településeken él.
Ezen – és a szexuális nevelés hiányán – csak tovább ront, hogy a fogamzásgátló eszközök, így például az óvszer vagy a fogamzásgátló tabletta sokak számára megfizethetetlen, ráadásul ha megtörtént a baj, ha nem, sok mindenhez szülői beleegyezés kell, amit minden bizonnyal sok gyerek nem mer bevállalni:
- 14 éves kor alatt fogamzásgátlót és esemény utáni tablettát csak szülői beleegyezéssel írhat fel a szakorvos;
- 14-16 éves kor között szülői beleegyezés kell a fogamzásgátlóhoz;
- 14 éves kor felett az esemény utáni tabletta felírását szülői beleegyezés nélkül az orvos egyedi mérlegelés alapján dönti el. Itt fontos megjegyezni: ebben felnőtt nőket is rendszeresen akadályoznak, megaláznak, leckéztetnek orvosok, egy percig se gondoljuk, hogy egy még kiszolgáltatottabb tizenéves terhes lány emberségesebb bánásmódban részesülhet;
- az abortuszt 14 év alatt csak a szülő kérvényezheti, 14 év felett maga az érintett kérheti, de ehhez is kell a szülő nyilatkozata.
Ráadásul az abortusz sincs ingyen: jelenleg 55 837 forintba kerül, amihez csak néhány esetben lehet engedményt kérni, valamint akkor ingyenes, ha a terhesség bűncselekmény (szexuális erőszak) következménye vagy egészségügyi okokból kell megszakítani. Az érintettek számára egyébként is szándékosan körülményessé tett beavatkozás előtt pedig 2022 óta még a szívhangot is kötelező meghallgatni.
Miközben tehát szinte mindenhez a szülő beleegyezése kell, a jogszabályok azt feltételezik, hogy 12, illetve 14 évesen a gyerekek már érettek a szexre. A hatályos magyar jogszabályok szerint a szexuális aktusok abszolút korhatára 12 év, de 12 és 14 év közötti fiatalokkal szigorúan csak 18 év alattiak létesíthetnek szexuális aktust. A beleegyezési korhatár pedig 14 év, ami azt jelenti, hogy egy 18 évesnél idősebb személy törvényesen csak egy 14. életévét betöltött személlyel létesíthet szexuális kapcsolatot, amennyiben ez közös beleegyezésen alapul (ami persze nagy korkülönbség esetén valójában visszaélés, és nem konszenzus).
Mindez arra is rávilágít, hogy a lányokra és nőkre aránytalanul és indokolatlanul nagy teher hárul kezdve a védekezéstől – ami fideszes képviselők szerint is női felelősség, hiszen a ridikülben elfér a rúzs mellett az óvszer is – az egészségügyi ellátórendszer és a társadalom bántalmazásának elviseléséig. Miközben még az óvszerhasználat fontosságát sem sikerül átadni minden fiatal fiúnak, az abortuszhoz vagy esemény utáni tablettához való hozzáférés jelenleg Magyarországon akadályokkal, megaláztatással teli helyzetbe hozza a nőket, tiniket vagy akár fiatal felnőtteket pedig könnyen teljes kilátástalanságba taszíthat egy nem kívánt terhesség.
Gondolkodjunk el tehát egy pillanatra: milyen „gyermekvédő” ország az, ahol gyerekek szülnek gyereket, kétségek közt és megbélyegezve? Ahol teljesen magukra maradt gyerekek válnak bűnösökké, de egy kis megbotránkozás után zavartalanul megy tovább az élet. A „gyilkost” bezártuk, több tennivalónk nincs is.
A TASZ jogi kisokosa itt olvasható a terhességmegszakításról és a kiskorúak terhességmegszakítására vonatkozó szabályokról.
Az UNICEF pedig itt gyűjtött össze 10+1 tudnivalót a gyerekjogok és a szexuális egészség témájában.
Neked is hiányoznak a véleményformáló nők a közéletből, az újságok hasábjairól és a stúdiókból? Szerinted is lenne mit mondaniuk, de szót és valódi figyelmet kapniuk jóval nehezebb, mint a férfiaknak? A Mércében régen keressük a módját, hogyan adhatnánk nagyobb teret a rendszerkritikus női hangoknak. Ezért indítjuk el női publirovatunkat is: mostantól hetente szeretnénk megjelentetni legalább egy, társadalmi, politikai kérdésekre fókuszáló szöveget nők tollából.
A cikksorozat a Heinrich Böll Alapítvány prágai irodájával együttműködésben jött létre. A cikk tartalma nem feltétlen tükrözi az Alapítvány álláspontját.