A dolgozók épp kivívták a béremelést a Nemak Győr Kft.-ben, amikor tragédia történt az autóipari cégek számára alkatrészeket gyártó győri alumíniumöntödében. Július végén egy hőkezelő gép több száz kilós eleme zuhant rá a gyár egyik dolgozójára, aki belehalt a balesetbe – számolt be róla az ugytudjuk!. A lap szerint a munkagép elakadt, javítása közben történt a baleset, a dolgozó azonnal életét vesztette. Az esettel kapcsolatban a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ismeretlen tettes ellen indított büntetőeljárást. Az eset pontos körülményei egyelőre nem tisztázottak, így azt sem tudni biztosan, hogy – a szakszervezet szerint egyébként a munkavédelmet komolyan vevő – munkáltató felelőssége-e a dolgozó halála.

A Kisalföld információ szerint a munkahelyi baleset áldozata Kádár Zoltán, az egykori Rába ETO válogatott kézilabdázója volt. Kádár Zoltán „Sapka” háromszoros magyar bajnok, négyszeres MNK-győztes, egyszeres IHF-kupagyőztes. A gyárban gépkezelőként dolgozott, néhány hónapja volt hátra a nyugdíjig.

A baleset részleteinek kiderítése végett megkerestük az Országos Mentőszolgálatot és a céget is. Habár a balesethez kihívták a mentőket, a mentőszolgálat jogi okokból nem adhat ki semmilyen információt, mivel az áldozat beazonosítható. A cég válaszaival – ha az eddigi gyakorlatukkal szemben reagálnak megkeresésünkre – frissítjük cikkünket.

Az eset kapcsán László Zoltánnal, a cég dolgozóit képviselő Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökével és egy munkavédelmi szakemberrel beszéltünk a hazai munkavédelem helyzetéről. László Zoltán elmondta lapunknak: a Nemak Győr a szakszervezet álláspontja szerint tesz a munkahelyi balesetek megelőzéséért.* Ám ez korántsincs mindenhol így. És ezen a kormány intézkedései sem segítettek az elmúlt évek során.

Egyre lazábbak a szabályok

László Zoltán szerint Magyarországon a csúcson lévő cégek, első körös beszállítók nagy energiákat fordítanak arra, hogy a munkavédelem rendbe legyen. A Nemak is szánt erre pénzt, energiát. „Bár a legtöbb cég ilyen lenne” – tette hozzá az alelnök. Az általunk megkérdezett munkavédelmi szakember is azt tapasztalja, hogy a nagy nyugati cégek és beszállítóik már nevük miatt sem engedhetik meg maguknak, hogy ne foglalkozzanak a munkavédelemmel – leszámítva az akkumulátorgyárakat és az iparhoz tartozó üzemeket, melyek ugyan szintén a nyugati autógyárak beszállítói, sokkal kevésbé ügyelnek a munkavédelemre, a környezetvédelemről nem is beszélve.

Ám a szakszervezeti vezető szerint minél közelebb megyünk a kkv-szektorhoz, annál több az ügyeskedés a kérdésben. Épp ezért igen valószínű, hogy az országos munkahelyi baleseti statisztikák (amelyek szerint az EU középmezőnyéhez tartozunk) részben hamisak. A szakszervezetnek több olyan cégről is van tudomása például, ahol bónusz jár a munkavállóknak, ha nem történik munkabaleset. Magyarán a dolgozóknak érdekében áll a munkahelyi balesetek eltussolása.

A munkavédelmi szakember szerint is egy csomó olyan cég van, ahol a munkavédelem csak nyűg. Így a munkabalesetek elhallgatása szerinte is gyakorlat a kisebb cégek esetében, már csak az adminisztratív terhek megúszása végett is (jegyzőkönyv, bejelentés stb.). Ez ellen hatósági fellépést sürget, hisz árt nem csak az érintett munkavállalónak – így az elesik az olyan állami segítségektől, mint a táppénz –, de általában a munkabiztonságnak is: „egy munkabaleset kivizsgálása azért nagyon fontos, hogy a következőt meg tudjuk előzni”.

De máshol is szükség lenne határozottabb állami fellépésre – véli a szakember. Elsősorban a szabályozás szintjén, hisz az elmúlt évek során enyhültek a követelmények a cégekkel szemben. Ilyen enyhítés, hogy a kockázatértékelést idén január 1-től három helyett már csak öt évente kell elvégezni, vagy hogy 2024 óta a hagyományos – szóbeli – munkavédelmi oktatást pedig már kiválthatja írásbeli is bizonyos munkakörökben. Továbbá hiába emelkedtek tavaly akár 100 millió forintra a kiszabható bírságok, ha egyre kevesebb az ellenőr, aki betartassa a szabályokat – mutat rá a szakember.

A kockázatértékelés három év helyett öt évenkénti elkészítése különösen problémás a munkavédelmi szakember szerint. Ugyanis a veszély feltárása és értékelése a „munkavédelem alapja, alfája és ómegája”.

„A bürokratikus terhek csökkentésére hivatkozva kevesebb kockázatfeltárásra kötelezni a cégeket badarság, határozottan ellenzem. A dolgozók életének és egészségének védelme nem holmi felesleges papírmunka, hanem a cégek és persze az állam első számú feladata.”

A munkavédelmis szerint öt év nagyon sok idő egy cég életében – „még a három év is sok volt néha”.

Ehhez hasonlóan, a hagyományos oktatás leegyszerűsítése sem jó lépés a szakember szerint. Ugyanis Magyarországon a legtöbb pályakezdő dolgozó igen szerény munkavédelmi tudással rendelkezik, a szakképzéseken, középiskolákban kevés szó esik erről. Így ha a munkahelyen sincs hatékony magyarázat egy szakember részéről, akkor nagyon nehéz a nulláról megismerkedni a helyes gyakorlatokkal.

Szerencsére a szakember tapasztalatai szerint hiába a kormány engedménye, azzal nemigen élnek cégek – feltehetően még a cégvezetők is túl lazának tartják a jelenlegi szabályozást, túl sok munkabalesetet szülne, ha nem ragaszkodnának a hagyományos oktatáshoz. Sőt, egyre inkább bevett gyakorlat már az is (habár ez sem előírás), hogy hatékonységmérést is megkövetelnek, azaz a dolgozóknak tesztes vagy egyéb formában kell bizonyítaniuk a munkavédelmi tudás elsajátítását.

Ám a legnagyobb, lassan már évtizedes baj a hazai munkavédelemmel, ha a munkabalesetek megelőzéséről van szó, az az ellenőrzés hiánya.

„Nem ritka, hogy cégeknél 8-10 éve nem járt már ellenőr”

– illusztrálta a problémát a szakértő, aki szerint a jelenség oka az, hogy a kormány egész egyszerűen nem áldoz erre a területre. Nagyon kevés az ellenőrzéssel foglalkozó szakember, hisz alacsony fizetés mellett rengeteg munkával jár ez a szerepkör jelenleg.

A dolgozók egészségének hosszú távú megőrzése még kevésbé szempont

Ha a munkabalesetek megelőzését – legalább a nagyobb cégek – komolyan is veszik, más a helyzet a munkaegészségüggyel László Zoltán szerint.

„A munkahelyi megbetegedés, ártalom kapcsán a legjobb cégeknél is időnként látszatintézkedések vannak csak.”

– összegezte a helyzetet a szakszervezeti vezető.

Habár a kormány ezen a területen is enyhített tavaly – hisz már nem minden munkakörben kötelező üzemorvosi vizsgálatot tartani – ezzel általában nem élnek a cégek, ez túl látványos hanyagság lenne a szakszervezeti vezető és az általunk megkérdezett munkavédelmi szakember szerint is.

Ezzel együtt, van egy csomó apróság, amire jellemzően nem figyelnek oda a hazai vállalkozások. Ilyen, hogy sokszor kézi erős megoldást preferálnak a vezetők olyankor, amikor van ugyan gépi, de az néhány másodperccel lassabb termelést eredményezne, a dolgozók fizikai erejére bízva nehéz feladatokat, ami hosszú távon egészségügyi problémákat szülhet. Ehhez hasonlóan az álló- vagy épp az ülőmunka veszélyeire, ergonómiai kérdésekre, veszélyes anyagok elszívására, megfelelő hűtés-fűtésre sincs sokszor jó megoldás.

A lapunknak nyilatkozó munkavédelmi szakember találkozott már több olyan céggel is munkája során, ahol veszélyes anyagokkal nem megfelelő egyéni védőeszközök igénybevételével dolgoztak (rossz szűrőbetét vagy az adott veszélyes anyag ellen valójában nem védő védőkesztyű például), vagy ahol nem mérték a levegőben lévő veszélyes anyag koncentrációját.

„Volt olyan is, hogy nem volt sem elszívás, sem légzésvédő, miközben magzatkárosító és mutációt okozó anyaggal dolgoztak a munkások. Sőt még kockázatértékelés se volt. Szóval azért lehet találkozni ezen a fronton állapotokkal, és nem egy ilyen volt az évek során.”

– összegezte a tapasztalatait a szakember.

Az elmúlt években lépten-nyomon üzemeket felhúzó akkuipar ráadásul e téren is különösen problémás: mint arról az Átlátszó nemrég beszámolt, a 3-4 ezer főt foglalkoztató Samsungot immár negyedszer bírságolták a legmagasabb, 100 milliós összegre a gödi akkugyárban dolgozók rákkeltő anyagokkal való veszélyeztetése miatt. Ez esetben még az sem garancia, ha van ellenőrzés, mivel a súlyosan szabálytalankodó gyárakat és üzemeket csak végső esetben kényszeríti a hatóság bezárásra, majd jogszerű működésre (ezt a Samsung esetében például még nem sikerült elérni).

Ezen a területen nem mellesleg az érdekvédelem is nehezebb.

„Egy baleset látványos, a munkahelyi megbetegedések, ártalmak bizonyítása sokkal nehezebb”

– mutat rá a szakszervezeti vezető, aki állami közbelépést szorgalmaz a kérdésben. Hisz annak bizonyítása, hogy a munkavállaló egészségét munkahelye károsította meg, drága vizsgálatokat, szakértők bevonását jelenti, a munkavállaló kontójára. Ráadásul ez a kérdés kéz a kézben jár a környezetvédelemmel, sok cég nem csak saját dolgozóit, de közvetlen környezetét is mérgezi. Ezen pedig csak az országos politika tudhat változtatni a szakszervezeti vezető szerint.

Addig is a szakszervezet igyekszik segíteni, akár olyan mérésekkel, amelyekkel nyomást lehet gyakorolni a cégekre, akár szakértők felfogadásával. Így László Zoltán arra biztat mindenkit, hogy ha nincs rendben valami a munkahelyen, forduljanak a szakszervezethez.

„Segíteni fogunk!”