Jelentős fordulat lehet, hogy a BYD kínai elektromos autógyár új európai vállalati és fejlesztési központja Budapesten fog megvalósulni – fogalmazott egy hétfői esti pódiumbeszélgetésen Pogátsa Zoltán. A közgazdász Büttl Ferenc kollégájával beszélgetett az Orbán-kormányok gazdasági lépéseit motiváló hosszú távú célokról a Népszava és a Friedrich Ebert Stiftung eseményén az Aranytíz Kultúrházban. 

Mint ismert, a múlt héten közös sajtótájékoztatón jelentette be Vang Csuan-fu vezérigazgató és Orbán Viktor, hogy a kínai cég Magyarországra helyezi európai központját. A magyar miniszterelnök új korszakként utalt arra, hogy a BYD a fejlesztőközpontját is idehozza, nem csak gyárakat. A BYD előtt szerinte olyan cégek tették meg ezt a lépést, mint az Audi, a Bosch, a Mercedes, a Samsung vagy a Stellantis.

„A BYD előtt már több ezer magasan képzett mérnök dolgozott ezekben a központokban, de most a BYD egy minőségi ugrást jelent, csak a BYD esetében 2000 új munkahely jön létre, ezeknek a többsége magasan képzett, diplomás ember”

– mondta Orbán.

Izgalmas pillanatnak nevezte a moderátor Pogátsa Zoltán a fejlesztőcentrum Magyarországra telepítését, mert a többek között a különböző autóipari szereplők beruházásaival fémjelzett, évtizedek óta állandósult alacsony hozzáadott értéktartalmú termelés és alacsony képzettségű munkaerő foglalkoztatása helyett most többnyire mérnököknek állásokat adó nagyberuházás érkezik. Nem biztos azonban, hogy ezt a kormány saját szándékából nagyon akarná, ám könnyen lehet, elfogytak az egyéb opciói – hangzott a két közgazdász értékelése. 

Hogy miért lehet ez egy kényszerű fordulat, annak megértéséhez a Büttl Ferenc vázolta a Fidesz 2010 óta körvonalazódott főbb gazdasági stratégiai céljait. Az egyik ilyen volt a foglalkoztatás növelése – ahogyan a Fidesz szlogenje tálalta: egymillió új munkahely létrehozása –, ami a 2010-es évek elejétől egyre kedvezőbbé váló világgazdasági környezetben, valamint vitatható munkapiaci eszközökkel (gondoljunk csak például a rokkantnyugdíjasok felülvizsgálatára), társasági adókedvezményekkel és vissza nem térítendő állami támogatásokkal, főleg alacsony hozzáadott értékű termelésre építve, jelentős uniós forrás bevonásával, de végeredményben meg is valósult. A másik fontos, de nyíltan kevésbé kimondott célkitűzés a főként Scheiring Gábor által, lapunk hasábjain is több elemzésben leírt tétele szerint a felhalmozó állam megteremtése. Büttl Ferenc megfogalmazása szerint a felhalmozó állam koncepciójában nem egyszerűen egy nemzeti tőkésosztály létrehozásáról van szó, hanem arról, hogy a Fidesz, mint politikai elit önmaga is nemzeti tőkés osztállyá vagy annak részévé akar válni.

Mindezeknek a céloknak adott volt az a kontextusa, hogy Magyaroszág a rendszerváltás óta a külföldi tőkebeáramlásra építve, annak kedzvező környezetet teremtve, az államot és szakszervezetet fokozatosan leépítve – ideértve az  EU-s forrásokat is – próbált fejlődni a félperiférián, amely modellt a Fidesz-kormányok is megörököltek és – bár retorikájukban szabadságharcot indítottak ellenne – alapjaiban változatlanul folytattak tovább. 

Ezeknek a stratégiáknak azonban alapjaiban változtak meg a feltételei az utóbbi időszakban: egyfelől a közel teljes foglalkoztatás és egyre több vendégmunkás alkalmazása mellett nehéz látni, hogy az újabb és újabb termelőegységek, az összeszerelő üzemek hogyan segítenék a magyar emberek boldogulását.

Ahogyan Pogátsa Zoltán fogalmazott: a régi, extenzív növekedésre építő – azaz több tőkével és több munkával nagyobb termelési volument létrehozni akaró –  modell egyszerűen „túlfutott”. A közgazdász szerint például a BYD szegedi, még a régi modellbe illeszkedő gyártóüzeme kapcsán az okozhat problémát hogy el fogja szívni a környékbeli vállalkozásoktól a munkásokat, mert magasabb béreket fognak adni. 

A másik fontos, megváltozott körülmény, hogy a 2020-as években kezdődően nemcsak az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés fagyott be elég jelentősen, hanem a világgazdasági konjunktúra is véget ért, majd a Covid és az inflációs válság sem kímélte a magyar gazdaságot, így a felhalmozó állam működtetése is válságba került. 

Adná magát, hogy akkor váltásra lenne szükség a gazdasági szerkezetben, ám ahogyan a szakértők hangsúlyozták, az nem megy egyszerűen.

„Nagyon nehéz átállni egy másik útra, mert az intenzív növekedésre (a munkaerő, az erőforrások minél hatékonyabb kihasználásán alapuló bővülés – a szerk.) való átálláshoz nagyon sok tudás kell, és hogyha az extenzív növekedési időszakban gyakorlatilag feláldozták az oktatási rendszert, az egészségügyi rendszert, meg a szociális ellátórendszert, akkor azért nem áll rendelkezésre olyan mennyiségben és minőségben az a tudás, ami viszont kéne ahhoz, hogy pályát tudjunk módosítani”

– mondta Pogátsa Zoltán. A beszélgetés házigazdája szerint nem lett volna szükségszerű a humán tőke elhanyagolása: a multik idehívása, a teljes foglalkoztatás megteremtése szerinte nem zárta volna ki az oktatás, az egészségügy, az infrastruktúra fejlesztését, és egy magas hozzáadott értékű hazai gazdaság párhuzamos felállítását. 

Bármilyen nehéz is az átállás, Pogátsa úgy fogalmazott, mintha most mégis „kikényszerítené” az élet.

Ezért azt gondolja, érdekes helyzetet teremt és fordulópontot jelent, hogy a BYD ide hozza fejlesztőközpontját. 

Hozzátette azt is, hogy kérdéses, hogy lesz-e elég, megfelelő képzettségű mérnök Magyarországon, amennyit ide föl lehet venni, de ez legalább szerinte akkor is egy jó irány, ha részben külföldi mérnökök végzik el a feladatokat az új központban. 

Büttl Ferenc szerint a kvalifikált munkaerő hiányát okozó rendszerproblémákat nem lehet néhány év alatt helyre rakni.

„Mindig beszélünk a finn oktatási reformról, de nem hangzik el elégszer szerintem, hogy az évtizedek alatt alakult át és évtizedek alatt hozta utána azt a minőséget”

– mondta. 

A másik probléma szerinte, hogy a felhalmozó állam struktúráit „etetni” kell, ezt pedig nehéz összeegyeztetni azzal, hogy az egészségügyre és oktatásra az esetleges új növekedési irány érdekében sokkal többet költsenek, miközben befagytak a vissza nem térítendő EU-s támogatások. „Akkor hogy lesz megint naponta újra túlárazott közbeszerzés?” – tette fel a kissé ironikus, de a lényegre tapintó kérdést. Büttl úgy véli, ha a BYD fejlesztőcentruma tényleg a magas hozzáadott értékű munka irányába tett fordulatot jezi, akkor az konfliktusokat fog generálni a rendszer eddigi kegyeltjeivel.