„A művészet képes megváltoztatni világunkat, de vajon megmentheti-e a bolygót a klímakatasztrófától?” – teszi fel kérdést Katy Hessel a The Guardian egy cikkében. A klímakatasztrófa veszélybe sodorja világunkat, a jelenleg már zajló összeomlásra pedig számos művész figyelmeztet saját eszközeivel.

A különböző művészeti formák mind más és más módon reflektálnak a világra, de a XXI. században jelentősen megnőtt a filmművészet szerepe. Mára a vizuális tartalmak számottevő részei a mindennapjainknak, lett légyen szó szélesvásznú filmekről, youtube- vagy tiktok-videókról. Ezért különösen fontos, hogy mennyiben tematizálja a klímaválságot egy-egy alkotás: a filmbeli történetek és megküzdési mechanizmusok akár fenntarthatóbb életvitelre is inspirálhatják a nézőt. A „zöld történetmesélés” az ökológiailag fenntartható életmódot a történetszálakon és a karaktereken keresztül hozza közel a nézőhöz.

A filmművészetben ugyan fontos a zöld üzenet, de legalább annyira fontos maga a megvalósítás, ami ugyancsak jelentős hatást gyakorol a környezetre. A filmipar, még ha nem is gondoljuk, az egyik leginkább környezetszennyező iparág. Ahogy a Forbes magazin említi: „Amikor egy fenntartható jövő megteremtésére gondolunk, első gondolatunk nem a média- és szórakoztatóiparra esik.”

A fenntartható filmgyártás, más néven a „zöld filmezés”, a filmek lehető leginkább erőforrás-hatékony módon történő előállításának koncepciója. Itt a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére és ellensúlyozására esik a fő hangsúly, ezért fontos azonosítani és optimalizálni a CO²-kibocsátáshoz hozzájáruló fő tényezőket.

Az EU sokat tesz azért, hogy az európai audiovizuális ágazatot környezetbarátabb működésre bírja, és valóban összhangba hozza az európai zöld megállapodás céljaival. A szabványosított szénlábnyom-méréstől a zöld stratégiák finanszírozási kritériumokba történő integrálásáig az út a film- és médiagyártás zöldebb jövője felé halad Európában. Az Európai Bizottság együttműködik az audiovizuális iparral és a nemzeti filmalapokkal a jó gyakorlatok megosztása érdekében, a közös eszközökről és zöld szabványokról szóló megállapodásban.

Jó példa volt erre az Erasmus+ által társfinanszírozott „Zöldítési stratégiák az európai filmek nemzetközi forgalmazására” (GSID) projekt az Europa International, a filmértékesítők európai hálózata és a Climate Alliance, az európai városok legnagyobb hálózata közös szándékának eredménye.

A filmes és televíziós gyártásnak, továbbá a streaming-alkalmazásokban megtekintett filmeknek jelentős az ökológiai lábnyoma.

A 70 millió dollár feletti költségvetésű kasszasikerfilmek gyártásonként átlagosan 2840 tonna szén-dioxidot termelnek

(3700 hektár, közel másfél Velencei-tó nagyságú, erdő szükséges ahhoz, hogy egy év alatt elnyelje ezt az üvegházhatású gáz mennyiséget). Még a kisebb költségvetésű filmek esetében sem elhanyagolható a széndioxid-kibocsátás, mely átlagosan 391 tonna.

A Sustainable Production Alliance (Whittington, 2022) jelentése szerint ezért a nagy mennyiségű kibocsátásért a szereplők és a stáb elszállásolása, étkeztetése, az embereket a forgatási helyszínekre szállító légi közlekedés és mindenekelőtt a filmes berendezések és eszközök működtetéséhez szükséges üzemanyag tehető felelőssé. Ami ezt a jelentést különösen riasztóvá teszi, hogy a sikerfilmek költségvetése folyamatosan emelkedik. Például a Barbie, 2023 legnagyobb bevételt hozó filmje, 145 millió dolláros költségvetésből készült – ennek megfelelően környezeti terhelése is jelentős.

Mi is a filmek hatását és a filmes gyakorlatok ökolábnyomát vettük górcső alá vendégeinkkel: Lányi Eszterrel, a Nemzeti Filmintézet képzési igazgatójával és Balika Gergővel a Mid Atlantic Films producerével. Miként lehet fenntarthatóan filmeket gyártani, hogyan lehet a filmeket zöldíteni?

Tény, hogy a filmgyártás környezeti terhelésében a közlekedés és a mozgatás jelentős szerepet játszik, de több további tényezőnek is jelentős szerepe van – ezekről is szó esett műsorunkban.

Igaz-e, hogy a nappali jeleneteket éjszaka veszik fel, mert így biztosított az egyenletes fényviszony, melyet nem befolyásol a nap mozgása az égbolton vagy az időjárás változása? Mennyire helytálló az a közhiedelem, hogy a filmgyártás pazarló, a kitelepülések hatalmas felfordulással és szeméttel járnak? Szükséges-e minden eshetőségre felkészülni? Vannak-e okos megoldások? Valóban szükség van-e 5-6-7-8 rend kosztümre?

Tény, hogy a filmgyártás hatalmas átalakuláson megy keresztül: a nagy megrendelők már kötelezően előírják, hogy a forgatást optimalizálni kell és hogy a gyártás minél kevesebb erőforrást használjon. Ugyanakkor a filmkészítőknek annak az elvárásnak is meg kell felelniük, hogy minél több film készüljön el minél rövidebb idő alatt. Ezt az ellentmondást leginkább gondos tervezéssel lehet feloldani. Az időjárás azonban továbbra is egy kiszámíthatatlan tényező marad, változására nem lehet felkészülni, ezért a forgatás során mindig jelen lesz legalább egy bizonytalansági faktor.

Szerencsére a filmes szakemberek nyitottak és fogékonyak a fejlesztésekre, így a korszerű és környezetkímélőbb technológiák használatának megtanulására és alkalmazására is. Ez pedig optimizmusra ad okot: remélhetjük, hogy a filmek forgatásakor és értékesítésekor is figyelmet fordítanak az ökológiai szempontokra.