Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

12 éves lányt fojtott meg családja férfiismerőse, a rendőrség „szerelmi kapcsolatról” ír közleményében

Egy 12 éves lány tiszarádi eltűnéséről tett bejelentést a rendőrségen egyik családtagja szeptember 22-én. A rokon elmondta, hogy a lány előző nap otthonában megsérült, és a család egy férfi ismerőse kísérte Nyíregyházára orvosi ellátásra, ahonnan nem érkeztek haza.

A rendőrök néhány órán belül megtalálták a lányt korábban elkísérő 32 éves gávavencsellői férfit. B. D. a nyomozóknak elmondta, hogy a fiatal lánnyal „szerelmi kapcsolatban” álltak, és az orvosi ellátás után Nyíregyházán sétálni indultak, összevesztek, és „a vita hevében” megfojtotta a lányt. A holttestet a nyomozók megtalálták, a férfit emberölés bűntett megalapozott gyanújával kihallgatták, őrizetbe vették és kezdeményezik letartóztatását – írja a Police.hu.

Ugyan a rendőrségi közlemény is a férfi által használt „szerelmi kapcsolat” kifejezést használta, fontos hozzátenni, hogy egy 12 éves gyermek és egy 32 éves felnőtt közötti intim kapcsolat esetén nem beszélhetünk szerelemről, párkapcsolatról, konszenzusról, csak (szexuális) visszaélésről.

A rendőrség a hatályos törvényeket sem ismertette, melyek szerint, ha egy felnőtt egy 12 évet be nem töltött gyerekkel lép szexuális kapcsolatba, azt a törvény szexuális erőszaknak, egy 12 és 14 év közötti gyerek esetén pedig szexuális visszaélésnek minősíti.

Ezen felül azt is fontos megjegyezni, hogy, mint azt a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány által gyerekek és szülők számára fenntartott edukatív weboldalon, a Yelonon olvashatjuk Sebestyén Eszter pszichológus cikkében, a szexuális bántalmazást még mindig könnyen leszűkíti a közgondolkodás a nemi erőszakra, holott ez ennél lényegesen tágabb fogalom.

Különösen gyerekek esetében nemcsak az erőszak számít bántalmazásnak, hanem minden, ami a gyereket használja, kihasználja, ami a gyermeki naivitással, ártatlansággal visszaél.”

Minden, ami a gyereknek sok, kellemetlen, ami túlszexualizálja, sokkolja, zavarba hozza, a határait sérti, eszközei a leggyakrabban mégsincsenek arra, hogy észlelje vagy tudatosan jelezze a környezetének, hogy bántalmazás áldozata. Bár nem tudhatjuk, pontosan milyen kapcsolat volt a tiszarádi lány és az elkövető között, az könnyen kimeríthette akár szexuális erőszak nélkül is a fent leírtakat.

Ha támogatásra van szüksége, mert Önt vagy ismerősét bántalmazás vagy szexuális erőszak érte, itt talál részletes információkat.

A NANE Egyesület segélyvonala bántalmazott és szexuális erőszakot átélt nőknek: 06 80 505 101 (hétfő, kedd, csütörtök, péntek 18-22; szerda 10-12 óráig; ingyenesen hívható mobilról is).

Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) telefonszáma: 06 80 20 55 20 (ingyenesen hívható napi 24 órában, abban az esetben hívja, ha menekülnie kell otthonról vagy krízisszállást keres.)

A PATENT Egyesület jogsegély-szolgálata: 06 80 80 80 81 (szerdánként 16-18 óráig és csütörtökönként 10-12 óráig, e-mailen: [email protected])

A biztonságos internethasználatról itt olvashat bővebben.

Gyermekkori abúzus áldozatai a fenti segélyvonalakon túl a Muszáj Munkacsoport oldalán tájékozódhatnak.

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége felmérése szerint Magyarországon a nők 27 százaléka élt át 15 éves kora előtt fizikai, szexuális vagy pszichológiai erőszakot. A nők és gyermekek elleni erőszak mindennapos hazánkban, az áldozatokat azonban legtöbbször elrejti a négy fal, a „boldog család” képe, az „odaadó férj” álarca, a „magánélet szentsége”. Az állami szervek jelenleg sem megelőzni nem képesek rendszerszinten az áldozattá válást, sem hozzáértően kezelni a látóterükbe kerülő eseteket. A kormánynak pedig hosszú évek óta nincs épkézláb javaslata – még csak politikai akarat sem mutatkozik ennek a kidolgozására –, hogyan szorítaná vissza a nők és gyermekek elleni erőszakot.

Bár a kegyelmi botrány óta látszólag többet foglalkozik a kormány a gyermekvédelemmel, a rendszer továbbra is számos sebből vérzik, a megelőzés nem hatékony sem az intézményekben történő, sem az intézményen kívüli vagy családon belüli erőszak esetén.

Címlapkép: MTI/Donka Ferenc