Türingiáig jutott a bátonyterenyeiek aggodalma a SungEel Hitech Kft. akkumulátor-feldolgozó üzemeinek botrányos működése kapcsán. A Gera-Cretzschwitz településen kitört lakossági tiltakozás, amit a Bátonyterenyén és Szigetszentmiklóson feltárt súlyos szabálytalanságok, dolgozói halálesetek és üzembezárások is határozottan táplálnak, már a dél-koreai cég második türingiai beruházását hiúsíthatja meg.

Az ügyről a német közszolgálati ARD készített videóriportot, amit az Átlátszó tett közzé magyar felirattal. A türingiai településen évi 44 ezer tonna kapacitású akkufeldolgozó üzemet nyitna a Magyarországon nem épp köztiszteletnek örvendő cég, amihez 9 millió euró (kb. 3 és fél milliárd forint) állami támogatást kapna. A terveket tavaly szeptemberben mutatták be a nyilvánosságnak a városi tanács ülésén, ahol a lakosok nemtetszésüknek adtak hangot, ennek ellenére a városvezetés szűk többséggel megszavazta az üzem létesítését. A riportban nyilatkozó polgármester hangsúlyozta: azt kérte a cégtől, hogy legyenek segítőkészek és átláthatók, „ha kérdések merülnek fel, és nincsenek válaszok, akkor pletykák, legendák kezdenek keringeni arról, mi történik, vagy mi nem történik”.

Érdemes megjegyezni, pletykáknál és legendáknál azért többről van szó, ha a türingiai ellenállást is megalapozó, emberéleteket és a környezetet súlyosan veszélyeztető magyarországi szabálytalanságokra tekintünk vissza. Mint arra a riportban megszólaló szigetszentmiklósi önkormányzati képviselő, Jószai Attila is emlékeztetett, a cég ottani telephelyén két dolgozó életét vesztette egy darálógép felrobbanásakor.

Az utólagos hatósági vizsgálatból kiderült, a dolgozók nem kaptak megfelelő munkavédelmi oktatást, a darálógépnek pedig nem volt szerelési szabályzata.

Egy gép a bátonyterenyei üzemben is kigyulladt tavaly – meséli a riportban Orosz István – akkor még polgármesterjelölt, mára már Bátonyterenye új, fideszes elődjét legyőző polgármestere. Sőt, mint arról a Mércén is beszámoltunk, a gödi Samsung és a komáromi SK akkumulátorgyárak selejtjét feldolgozó üzemben éppen egy éve több mint ezer darab fémhordóban engedély nélkül és szabálytalanul tárolt hulladékot találtak a hatóság ellenőrei, és maguk is erős vegyszerszagra, szájfájásra, bőrkiütésre panaszkodtak. A botrányos működésű üzemben 2022-ben is történt már baleset – szintén egy engedély nélkül használt darálógép robbant fel, a balesetben négyen megsérültek, egy dolgozó súlyosan.

Emellett több ellenőrzés során megállapította a munkavédelmi hatóság, hogy rákkeltő anyagokkal veszélyeztette dolgozóit a dél-koreai cég, és a légszennyezettség is meghaladta a megengedett határértéket.

Tavaly júliusban újabb bírságot kapott a cég, mert a telephely területén a megengedettnél kb. 1600 tonnával több akkuhulladékot tároltak és hasznosítottak.

A Nógrád megyei kormányhivatal végül tavaly ősszel az akkuiparban eddig nem látott, a lakosság által (sok másik gyár esetében is) régóta követelt szankcióhoz folyamodott: felfüggesztette a bátonyterenyei üzem működését a sorozatos, súlyos szabálytalanságok miatt, a szigetszentmiklósi üzemnek pedig visszavonta a katasztrófavédelem az engedélyét.

Mindezek fényében különösen visszás a riportban megszólaló Wonyung Kang, a SungEel ügyvezető igazgatójának nyilatkozata:

szerinte a magyarországi balesetek pusztán emberi mulasztás következményei.

A technológiát továbbfejlesztették, a magyarországihoz hasonló balesetek Gerában kizártak. „A munkavégzés környezetvédelmi szempontból is biztonságos. Elsődleges feladatunk a környezet és a biztonság védelme” – fogalmazott.

Kang azt is tagadja, hogy komoly problémák lennének a türingiai beruházásuk kapcsán beadott kérelmükben feltüntetett adatokkal. A magyarországi tiltakozókhoz hasonlóan az egészségükért, a jó minőségű földjeikért, a környezetért és a biztonságukért aggódó gerai lakosság ugyanis amellett, hogy közel tízezer aláírást gyűjtött össze az üzemépítés ellen, felkeresett egy szakértői céget is, amely azt kutatja, hogyan lehet a lítium-ion akkumulátorokat hatékonyan és környezetbarát módon újrahasznosítani – írja az Átlátszó. A riportból kiderül, hogy a startup mérnökei alaposan megnézték a SungEel gerai üzemének engedélyezési dokumentumait, és azok nem győzték meg őket. Az újrahasznosítás során keletkező szennyező anyagok, pontosabban a hidrogén-fluorid számítása szerintük kérdéses:

a dokumentumban a szakemberek szerint nyilvánvalóan sokkal kevesebb szennyező anyagot tüntetnek fel, mint amennyinek az akkufeldolgozás során termelődnie kellene. Számításaik ezres nagyságrendben térnek el a SungEel adataitól.

Az éppen zajló engedélyezési eljárás során a lakosság több mint nyolcezer észrevételt küldött a környezetvédelmi hivatalnak, emiatt a május 28-ra meghirdetett közmeghallgatást, amit Magyarországgal ellentétben Németországban kötelező az érintettek jelenlétében megtartani, el is napolták, valószínűleg őszig, mert a hatóság minden észrevételt meg akar vizsgálni.

Hasonlóra egyébként Magyarországon nem láthattunk még példát, az akkuberuházások engedélyezése általában gyorsított eljárásban, „nemzetgazdasági szempontból kiemelt” jellegük miatt általában néhány hét alatt lezajlik, a lakosságnak pedig minden eddiginél kevesebb beleszólása van ezekbe.

Újra zöld utat kapott a bátonyterenyei üzem

Mindeközben az akkufeldolgozó ellen tüntető és aláírást gyűjtő bátonyterenyeiek sem lehetnek egészen nyugodtak: az üzemmel kapcsolatban tavaly novemberben még azt a választ kaptuk a Nógrád Megyei Kormányhivatal esetleges újranyitásával kapcsolatos kérdéseinkre, hogy:

„A kormányhivatal szakemberei folyamatosan figyelemmel kísérik az üzemben zajló, a működés elvárt racionalizálására irányuló folyamatokat. Ahogy a kormányhivatal korábbi közleményében is szerepel, a tevékenység az üzemben akkor indulhat újra, ha a cég megteremti a jogszerű működés feltételeit, amelyhez a jogszabályoknak megfelelő módon szükséges rendeznie a túltárolt hulladék helyzetét is.”

Múlt héten azonban az Átlátszónak már azt válaszolta a hatóság, hogy a cég az elmúlt tíz hónapban megszüntette a jogsértő állapotot, a szigorú előírásokat teljesítette, a szükséges engedélyeit megszerezte és az üzemben »túltárolt« hulladékot elszállította”, így újrakezdheti a működését.

Bár a hatóság azt ígéri, szigorúbban fogják ellenőrizni az üzem működését, a lap megjegyzi, annak létesítése eleve az érintett lakosság megkérdezése nélkül történt, környezet- és katasztrófavédelmi engedélyt pedig csak a működés megkezdése, illetve az ott történt balesetek után kapott. Ráadásul az sem tudni, hogy a felső küszöbértékű veszélyes üzemben milyen biztonsági intézkedésekkel fogják megelőzni az újabb tűzeseteket és robbanásokat. A tűzvédelemért és iparbiztonságért felelős katasztrófavédelmi hatóság ugyanis csupán hozzájárult az üzem működésének újbóli engedélyezéséhez, de nem szabott újabb feltételeket – arra hivatkozva, hogy a felfüggesztés hulladékkezelési, nem pedig katasztrófavédelmi mulasztások miatt történt.